ág. ev. lelkész, M. János ág. evang. lelkész-író testvérbátyja, szül. 1800. ápr. 2. Osztrolukán (Zólyomm.); tíz éves korában a selmeczi lyceumba, 18 éves korában pedig Pozsonyba ment a theologiára. 1825-ben a bécsi prot. theologiai intézetbe lépett; 1827. ápr. 4. Lovich Ádám superintendens zólyom-lipcsei rendes-lelkészszé avatta. 1834-ben a garamszegi artikuláris gyülekezet hívta meg és haláláig itt működött. A szabadságharcz alatt kétszeresen szenvedett, a pánszlávoktól, kik őt tanítója feladása folytán üldözőbe vették és bosszújok elől Gömörbe, majd a Szepessége menekült; midőn pedig haza tért, Haynau fogatá el és Pozsonyba vitette, hol Szeberényi superintendenssel a vizi kaszárnyában sokáig fogva volt. Innét kiszabadulta után hivatalának élt 1854. nov. 18. történt haláláig. Művelt pap volt, egyaránt beszélte a német, tót, latin, magyar és franczia nyelvet, de többnyire tótul írt.
Legmaradandóbb nevet szerzett magának az egyházi énekszerzés terén. A 40-es évek elején Szeberényi János superintendens által kiadott tót énekeskönyvben (Zpevnik Evangelicky) negyvennégy eredeti éneke van. Ugyanitt van szép «Miatyánk»-ja is.
Leginkább a Hronka cz. tót ujságba írt.
Munkái:
1. Nabozne Kazany ... 30. Brezna (márczius) 1830 ... Hely és év n. (Egyházi beszéd).
2. Wzdělané weřegností uctiwě přivsoné kazany ... Beszterczebánya, 1835. (A nagy hűségről, egyházi beszéd).
Korauhev 1878. 21. sz. (Bierbrunner).
Uj M. Athenás 281.
Petrik Bibliogr.