tanító, M. Péter fia, (ki atyjának M. Kristófnak 1558. okt. 31. adományozott czímeres nemesi levélben két testvérével Kristóffal és Jánossal van megnevezve. M. szépatyja Wernher György és nagyatyjának sógora Torda Zsigmond ismeretes történetírók). M. János egyetemi tanulmányait Strassburgban végezte 1595. júniusban. 1600. a paduai egyetem matrikulájába iratkozott be. Hazájába visszatérve Berzeviczy Veronikát vette nőül. Családi ügyeinek rendezése, különösen a sajátkezűleg írt osztálylevélből is kitűnik classikus műveltsége; a család mai napig megőrizte az általa használt Horatius és Juvenalis velenczei kiadásait. Halála ismeretlen, de hosszú életű nem lehetett, mert özvegye másodszor Rutkay Pálhoz ment nőül. A család 1650-ig az Eperjesi előnevet használta.
Munkája: These De Personis Sui Juris, In Tutorum cvratorum, Vel Nevtrorvm, Potestate constitutis. Desumptae Ex lib. I. Institutionum XIV. posterioribus titulis, additis Digestorum et Codicis materjis selectioribus. Quas D. O. M. A. F. Praeside Dinysio Gothofredo Ic. et in Celeberrima Argentinensium Academia Professore Discvtiendas Publice Proponit et pro ingenii viribus defendet Joannes Melcervs Eperieszy Nob. Vngarus. Mense Julio. Argentorati ... M. D. XCV. (Ajánlja nagybátyjának Eperieszy Jánosnak. Melczer István a dissertationak egész szövegét közli).
M. Könyv-Szemle 1888. 252. l. (Melczer István).