bölcseleti doktor, ág. ev. lelkész és alesperes, szül. 1836-ban Rákos-Kereszetúron, hol atyja M. János hivataloskodott. Tanulmányait Pesten kezdette nagybátyja, Melczer Lajos vezetése alatt, Aszódon és Selmeczen folytatta s Pozsonyban végezte 1857-ben. Ekkor külföldre indult, Halléban és Göttingában huzamosabb időt töltött; Utrecht, London, Páris, Bázel és Zürich egyetemeit is megtekintette. 1860. nov. hazajött és Székács által fölavatva, betegen fekvő atyja mellé ment segédnek. Csakhamar több helyre nyert meghivást, de ő Pestmegyében óhajtván szolgálni, 1863-ban a szelei egyház meghivását fogadta el. Négy év mulva Acsára (Pestm.) választatott, hol jelenleg is hivataloskodik.
Czikke a Fővárosi Lapokban (1864. 32. A tápiószelei olvaskókör); egyházi beszédei a Margócsy József, Prot. Egyh. Beszédtárában (1870. Kecskemét) jelentek meg; írt életrajzokat és czikkeket az Evangyél. Prot. Lapba (1878. Brocken Lajos, ez a lap hozta tőle: «Meinen Jesum lass ich nicht» cz. ének magyar fordítását sat.); megjelent tőle néhány alkalmai költemény a Váczvidéki Lapokban; a Prot. Egyh. és Isk. Lapban is írt neve vagy álnév alatt czikkeket.
Munkái:
1. A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedésének és halálának szent története. Budapest, 1884.
2. Magyar passio. A mi Urunk Jézus Krisztus kinszenvedésének és halálának szent története. I. Virágvasárnapra. II. Nagypéntekre. Az 1773. Pozsonyban kiadott szöveg szerint ford. U. ott, 1885. (2. kiadás. U. ott, 1897.).
Uj M. Athenás 280. l.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.