magyar alchimista, nagy-szebeni származású, a vegyészet és bölcselet mestere volt és II. Ulászló király idejében élt a XV. század végén.
Kézirati munkája: Processus vniversalis tincturae sub forma missae Incip... «Introitus Missae sub tono ...» Expl. «benedicti in aeternum.» (E mű a mise alakjában és hangján van írva s úgyszólván bevezető imája az alchimiai műtéteknek. II. Ulászlónak van ajánlva s e dedicatióbók kitünik, hogy M. alchimiai törekvéseivel nagyratörő terveket kötött össze, nem kevesebbet akart ő elérni, mint a dobzse királynak aranygyártásával megadni az eszközöket «ad exstirpandum Turcas, Antichristum et omnes hostes ecclesiae». Hogy szaktársainak minél több fejtörést okozzon, egyebek közt a bölcsek kövének előállításmódját is felhozza. Megvan a bécsi cs. udvari könyvtár kéziratai közt).
Combach Alajos a Ripläus György, Chemische Schriften. Kassel, 1649. cz. munka előszavában emlékezik meg róla, de munkáit nem sorolja fel. Még más munkákban is van emlékezet róla.
Arczképe, a mely a közepes korú férfiút a tudós hagyományos baretjával s talárjával ábrázolja, több alchimiai munkában látható, egyebek köz Maier Mihálynak 1617-ben megjelent: Symbola aurae mensae duodecim nationum cz. művében.
Weszprémi, Succincta Medicorum Biogr. II. 128. l.
Trausch, Schirftsteller-Lexikon II. 418. l.
M. Könyv-Szemle 1884. 284. lap.
Pesti Napló 1891. 47. sz.