gyógyszerészmester, a bécsi műegyetem tanára, szül. 1778. márcz. 23. Medgyesen, hol atyja városi sebész volt, a ki korán elhalván, fia nevelését mostoha atyja, Wagner János ág. ev. lelkész vezette. M. középiskolai tanulmányainak bevégzése után 1793. Segesvárt lett gyógyszerész-segéd; négy év mulva Bécsbe ment, hol az 1797-98. iskolai évben Jaquin előadásait hallgatta, azután több évig egyetemi tanulmányokat folytatott. Miután két évig provisor volt a cs. kir. sóhivatal gyógyszertárában Ausseeban, visszatért hazájába s e közben Pesten megszerezte a gyógyszerészeti oklevelet. Erdélyben megérkezve, Brassóban egy gyógyszertár vezetését vette át; miután ez nejének, Langenthal Sára Erzsébetnek tulajdonába jutott, 1811-ben eladta és családjával Bécsben telepedett le. 1815-ben ugyanott az ujonnan alapított polytechnikai intézetben adjunktus, majd a chemia tanára lett. Miután itt 30 évig működött, visszalépett. Meghalt 1864. júl. 9. Neuwaldeggenben.
Főbb munkái:
1. Vorschläg zur Verbesserung pharmaceutischer Operationen. Wien, 1814.
2. Die Aräometrie in ihrer Anwendung auf Chemie und Technik. U. ott, 1816.
3. Handbuch der allgemeinen und technischen Chemie. U. ott, 1819-33. Öt kötet.
4. Die Heitzung mit erwärmter Luft, als das wohlfeilste, bequemste und zugleich die Feuersgefahr am meisten entfernende Mittel zur Erwärmung grösserer Räume. U. ott, 1821.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XVII. 309. lap (hol élete és munkái bőven tárgyaltatnak).
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 408. l.
Természettudományi Közlöny 1871. 457. l.
Szinnyei Könyvészete.
Allgemeine Deutsche Biographie XXI. 248. l.