nyugalmazott magyar királyi állami vezér-főmérnök; 1873. nyarán a magyar kormány által kiküldetett a bajorországi és württembergi öntözés, alagcsövezés és szikasztás, úgy a rétművelési intézmények tanulmányozása végett; hazaérkezvén a Vaskapu-szabályozási előmunkálatok vezetésével bizatott meg. Utóbb a Rábaszabályozó társulat műszaki osztályánál főmérnök, műszaki tanácsos volt osztálytanácsosi czím- és jelleggel Győrött.
Czikkei a M. Mérnök- és Épitészegylet Közlönyében (1873. A felső-szabolcsi tiszai társulat által Beroelnél épített zsilip, 2 tábla rajzzal, 1882. A Rábaszabályozó-társulat terveinek ismertetése. 2 tábla rajzzal.)
Munkája: Jelentése a bajorországi, würtembergi és baden-nagyherczegségi rétművelés tanulmányozásáról. Bpest, 1874. 10 kőny. tábla rajzzal. (A közmunka-és közlekedési m. kir. miniszterium kiadványa X.).
Szinnyei Könyvészete.