bölcseleti doktor, főrabbi, szül. 1815. júl. 16. Janowitzban (Csehország) tekintélyes bérlő szülőktől; szomorú családi viszonyoknál fogva hét éves korában kénytelen volt elhagyni családját és több kisebb cseh városban töltötte gyermekkorát. Különösen anyja nagybátyjához került Reichenauba, hol kizárólag a bibliában és talmudban nyert oktatást; 1830-ban egy falusi rabbi házához szegődött, kinél folytatta a talmudi és zsidó tanulmányait. 1832-ben Hamburgban anyja vette magához, hol gymnasiumi és zsidó theologiai tanulmányokkal foglalkozott. 1838-ban felkereste a boroszlói egyetemet, hol a talmudon kívül a rhetorikával foglalkozott és egy gazdag családnál volt nevelő. 1843-ban bölcseletdoktori oklevelet nyert és rabbinak választották Stettinben, 1859-ben Pesten; itt ritka szónoki tehetsége sok tisztelőt szerzett neki; azon körülmény azonban, hogy a magyar viszonyokba nem tudta magát beletalálni, valamint a zsidó eskü dolgában tett egy nyilatkozata sok kellemetlenségbe keverte. A halál egy zsinagogiai szónoklata után érte el 1867. nov. 30. Pesten. A zsidó kereskedők kölcsönös segélyző egylete, a jótékony izraelita nőegylet, a zsidó árvaház, a levesosztó és tápintézet zsidó tanulók számára, a talmud-iskola, az országos magyar izraelita tanító-egylet (Talmud-Thóra) azon zsidó gymnasialis ifjak számára, kik a papi pályára készülvén, a zsidó nyelven tökéletesíteni óhajtják magukat, mind neki köszönik alapíttatásukat.
Czikkei az Illustrirtes Israelitisches Jahrbuchban (Pest, 1860. Die Seeriese).
Munkái:
1. Leben und Wirken Naphtali Hartwig Wessely's. Breslau, 1841.
2. Das Judenthum für seine Bekenner an die Bekenner der Tochterreligion. Stetlin, 1847.
3. Die jüdische Synagoge an die freie christliche Gemeinde. Nordhausen, 1850. (2. kiadás).
4. Homilien über die Sprüche der Väter zu erbauender Belehrung über Beruf und Pflicht des Israeliten. Breslau, 1855. (2. átnézett kiadás. U. ott, 1889., 3. kiadás. U. ott, 1890.).
5. Israelitische Sabbath- und Festgesänge. Pest, 1855. (U. ott, 1859., 1860.).
6. Die Bedingungen des Bundes. Antritts-Rede, gehalten im Cultus-Tempel zu Pest, am 13. August 1859. Ugyanott, 1859.
7. Die Himmelstochter und ihreFreier. Rede ... am 6. September 1859. U. ott, 1859.
8. Wem gehört die Erde? Rede, gehalten bei derGrundsteinlegung des israel. Hospitals und Bethauses in Marienbad. U. ott, 1860. (3. kiadás).
9. Prinz und Derwisch, oder die Makamen Ibn Chisdais. U. ott, 1860. (2. kiadás).
10. Der Stein auf dem Brunnen. Predigt. U. ott, 1860.
11. Wörterbuch zu den fünf Büchern Moscheh ... U. ott, 1860.
12. Épületes erkölcsbeszédek «Pirke Aboth» tanmondatai fölött. Magyarította Bauer-Márkfi Lőrincz. I. füzet. U. ott, 1862.
13. Der Prüfstein. Sittenspiegel des Kalonymos ben Kalanymos. Metrisch übersetzt. Bpest, 1878.
Szerkesztette és kiadta: Der Carmel. Religiöse Wochenschrift für Synagoge, Schule und Haus cz. lapot 1860-ban Pesten.
Allg. Illustrirte Judenzeitung 1861. 13. sz. arczk.
Hazánk és a Külföld 1867. 50. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 50. szám, arczk. (Neve Meislnek irva).
Wurzbach, Biogr. Lexikon XVII. 283. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Lippe, Ch. D., Bibliographisches Lexikon. Wien, 1889. II. 190. l. Neue Serie I. Bd. 1899. 263. lap.
Pallas Nagy Lexikona XII. 476. lap. (Kohn Sámuel) és gyászjelentés.