főreáliskolai tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, M. Nándor gazdasági főtiszt és Wallau Lilla fia, szül. 1862. aug. 24. Kisfalud-Szögiben (Zemplénm.); középiskolai taulmányait Eperjesen és Lőcsény (1871-1877), az egyetemieket a budapesti műszaki és tudomány-egyetemen végezte (1877-1880); 1880-85-ig tanársegéd volt a kir. József-műegyetem állattani tanszéke mellett, 1885-től a brassói állami főreáliskola tanára. 1896 óta a m. n. múzeum állattani osztályához van beosztva szolgálattételre. A magyar tudom. akadémia 1899. máj. 5. választotta levelező tagjai sorába. Már előbb a londoni Zoological Society, a majna-frankfurti Senckenbergische naturwissenschaftliche Gesellschaft és a magdeburgi természettudományi társulat is levelező tagsági oklevéllel tisztelte meg. Már egyetemi hallgató korában tüzetesen foglalkozott a méh természetrajzával és e réven az országos méhészeti egyesület előbb másodtitkárrá, majd főtitkárrá választotta, mely két tisztet összesen hat évig viselte és számos, rajzokkal illusztrált czikket írt a Méhészeti Lapokba a méh természetrajzáról. A méh anatomiája köréből az 1885. országos kiállításon 100 db. mikroszkópi készítményt állított ki, melyért a jury a kiállítási nagy éremmel és oklevéllel tüntette ki; az országos méhészeti egyesület pedig 1885. aug. közgyűlésén tiszteletbeli főtitkárául választotta. Rovartani dolgozatai, melyekben 206 Erdélyre nézve új bogárfajt és varietást mutatott ki, az erdélyi Orvos-Természettudományi Értesítőben (1889-95) jelentek meg. Különös kedvvel még a hazai s külföldi kétéltűek és csúszómászók tanulmányozásával foglalkozott, melyekről számos, a külföldi szakkörökben is teljes elismeréssel találkozott, eredeti rajzokkal illusztrált buvárlatot tett közzé. Mióta a n. múzeumnál tesz szolgálatot, az emlősökkel is behatóan foglalkozik és különösen a hazai emlősfauna feldolgozására törekszik.
Czikkei a Méhészeti Lapokban (1880. A méh viaszkészítő szerve, 2 ábr., Korcs méhpeték, 2 ábr., 1881. A méh természetrajza, 50 ábr., A különböző méhegyedek nagyság- és színváltozatai, 1882. A hol a méz folyik, Reményeink és csalódásaink, 1884. Nyilt levél Hyliscus barátomhoz, A magyarországi méhészeti egyesület közgyűlése, Viszonválasz Tanos Pál «Válasz és védelem» cz. czikkére); a Természettudom. Közlönyben (1882. Az anatomiai készítmények szárazon való eltartásának új módja, 1887. Pilléket fogdosó növény, 1888. A hegyi gyík kérdéséhez, 1889. Állatok és növények egymással társulása, 1892. Megjegyzés a kigyómarás mérgező hatása cz. czikkre, 1894. A szarv és agancs kérdéséhez, Jégfergeteg Brassóban, 7 ábr., 1897. A havasi gyopárról, 1898. A rákosi viperáról, A pettyes gőtéről, 1900. Észrevétel a denevér életmódjáról szóló czikkre, XLII. Pótfüzet: Érettivaru gőtelárvák, 3 ábr. LXII. 1901. Hogy szólnak a békák, 11 ábr.); a Brassóban (1885. Hervadás, 1887. Márczius 15. emléklap, 1890. Alapítsunk barczasági múzeumot, Mezőségi levél, A szászokról a szászoknak, Egy kis spiritismus, Visszaemlékezés a szegedi vésznapokra, A tiszti kardbojt, Oszinte szó a szász középiskolai tanárok helyzetéről, Modern nőnevelésünk, A vasminiszter, A mit a bogarak beszélnek, Október 6., Az egyetemi leczkepénz reformja, A szabad ég alatt, Kirándulás a Királykőre, 1894. Fészekarkás); a kolozsvári Orvos-Természettudom. Értesítőben (1889. Adatok a Barczaság bogárvilágának ismeretéhez, Előfordul-e a keresztes béka Magyarországon? 1890. Uj adatok Erdély és különösen a Barczaság bogárvilágának ismeretéhez, 1891. Carabolus violaceus L. v. Wolfi Dej., 1895. Erdély új és ritka bogárfajai); a brassói áll. főreáliskola Értesítőjében (1889. A rovarvilág befolyása a természetre); a nagyszebeni Jahrbuch des siebenb. Karpaten-Vereinsban (1890. Drei Wochen im Bozauer Gebirge, fényképpel); az Iskola és Szülőházban (1890. A nép olvasmánya); a Jahresbericht d. Naturw. Verein. Magdeburg (1891. Standorte und Verbreitung der braunen Frösche in Ungarn); a Zool. Anzeigerben (Leipzig, 1891. Bombinator bombinus Blgr. oder B. pachypus Bonap.? 1893. Beiträge zur Verbreitung unserer braunen Frösche, Die Kreuzotter in Ungarn, 1894. Beiträge zur Herpetologie Transkaukasiens und Armeniens, Vipera Ursinii Bp. eine verkannte Giftschlange Europa's, 1895. Erwiederung an Herrn I. v. Bedriaga, (1897. Einiges über die Kreuzotter); a Mathem. és Term. Értesítőben (1894. A magyar fauna egy új mérges kigyója, 1898. Biró Lajos herpetologiai gyűjtéséről, különösen egy guineai új békanemről); az Egyetemes Közoktatásügyi Szemlében (1892. Gondolatok a magyar tanuló ifjuság testi neveléséről); az Erdélyben (1894. A Királykő sziklaszorosai, 4 képpel); a M. Paedagogiában (1895. Egy pillantás állattani tankönyvirodalmunkra és Válasz Paszlavszky válaszára); a Természetrajzi Füzetekben (1895. Lacerta praticola Ev. a magyar fauna egy új gyíkja, A néhai Fenichel Sámuel gyűjtötte új-guineai csúszómászók, A magyarországi farkos kétéltűek álczái, 1 tábl., 1897. Újabb adatok Uj-Guinea herpetologiájához, angolul is ugyanott, 1897., 1 tábl. Zur Herpetologie von Ceylon, 1898. An account fo the Reptiles and Batrachians collected by Mr. L. Biró in New-Guinea, 1 tábla rajz, 1899. A békafejű gyík egy örményországi fajváltozata, egy táblával, 1901. Adatok az új-guineai szűkszámú békák ismeretéhez, kilencz táblával); a Zoologischer Gartenben (Frankfurt am Main, 1896. Auf welchem Wege ist die Mauereidechse in Ungarn eingewandert?); a Természetben (1897. A vadmacska, 1898. A vidra, A nyércz, Sakál és nádi farkas, 1899. A kérődzők fejeékessége); a Balaton tudom. tanulm. eredménye cz. munkában (II. Bpest, 1897. Kétéltűek és csúszómászók); a Budadesti Szemlében (1897. A Természetrajzi Füzetek és dolgozótársaink «hazafiatlansága», 1901. Magyarország denevéreinek monographiája); az Akadémiai Értesítőben (1900. A magyarországi denevérek irodalma és névjegyzéke, kivonat január 22. tartott székfoglalójából); a vallás- és közoktatásügyi miniszterium Hivatalos Értesítőjében (1900. Buza János Állattanának birálata és Válasz Buza János észrevételeire).
Munkái:
1. A magyar országos méhészeti egyesület által rendezett s az 1882. évben aug. 19-27. Budapesten tartott országos méhészeti kiállítás Kalauza. Bpest, 1882.
2. A magyar fauna Bombinatorjai s egy új Triton-faj hazánkból, 3 tábla rajz. U. ott, 1891. (Különny. a Math. és Természettud. Közleményekből. Németül a Math. u. Naturw. Berichteben).
3. Magyarország barna békái, 8 táblával. U. ott, 1892. (Különnyomat ugyanabból).
4. A Barczaság herpetologiai viszonyai. Adatok Brassó sz. kir. város monographiájához. Brassó, 1892.
5. A nyugat-palaearctiks göték két vérrokonáról, 2 tábla rajz. Bpest, 1893. (Mathematikai és Természettud. Közlemények XXV. 4.).
6. Magyarország kurta kigyói. (Vipera berus L. és vipera ursinii Benop. U. ott, 1895. Két tábla rajzzal. (Mathem. és Természettudom. Közlemények XXIV. 4.) Németül e két utóbbi munka a Mathem. és Naturw. Berichteben).
7. Brassóvármegyei turista kalauz. Brassó, 1895. 28 képpel és Brassó város térképével. Az erdélyi Kárpát-egylet kiadása. (Ismert. Vasárnapi Ujság 30. szám).
8. A magyar zoologia érdekében. U. ott, 1899. (dr. Vangel Jenő állattanának birálata).
9. Még egy hang a magyar zoologia érdekében. (Viszonválasz dr. Vangel Válaszára). U. ott, 1900.
10. Magyarország denevéreinek monographiája. A magyar tudományos akadémia támogatásával kiadta a magyar n. múzeum). U. ott, 1900. 22 tábla rajzzal.
11. Az állatok világa. (Brehm Thierlebenjének magyar átdolgozása). U. ott, 1901-1902. Eddig két kötete jelent meg.
Brassóban a tanári körben 1886. február 27-én felolvasást tartott: Tanítható-e a földrajz és természetrajz együttesen a gymnasium alsóbb osztályaiban; ápr. 3. A természetrajzi szertárakról, 1887. A vérkeringésről, 1888. A philologiai múzeum kérdéséhez. A magyar nemzeti múzeum ismeretterjesztő előadásai során 1900. febr. 18. előadást tartott: A repülő állatokról; a m. tudom. akadémia 1900. jan. 22. ülésén: Magyarország denevéreiről, decz. 17. A zoologia némely sarkalatos tételéről; a kir. m. természettudom. társulat állattani szakosztályának 1896. nov. 7. ülésén: A Röntgen-sugarak alkalmazása a herpetologiában, 1897. jan. 2. Új kigyófajok Magyarországon, 1897. márcz. 6. Biró Lajos herpetologiai gyűjtéséről, 1898. jan. 8. Biró Lajos új-guineai gyűjtéséről, ápr. 2. A békák ivadéknevelésének módjáról, 1900. márczius 2-iki ülésen: Az állattani szervezet alakító erőinek viszonyáról és decz. 7. Magyarország galléros gyíkjainak s köztük egy új hazai fajnak ismertetése, 1901. deczember 6. A magyarországi csíkos egérről.
Kéziratban: Herpetologia Hungarica. A magyarországi csúszómászók és kétéltűek monographiája, 31 szines táblával. (A m. tudom. akadémia 1897-ben a Bézsán-féle 1200 frtos díjjal tüntette ki).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1891., 1893., 1895.
Pallas Nagy Lexikona XII. 468. l. (Daday Jenő), XVIII. 243. l.
Vasárnapi Ujság 1900. 43. sz.
Jelentés a magyar nemzeti Múzeum 1898-1901. évi állapotáról. Bpest, 1898-1901.