Medve Imre (dálnoki és mező-madarasi, írói nevén: Tatár Péter),
ügyvéd és honvédelmi miniszteriumi irodatiszt, szül. 1818-ban Nagyváradon, hol atyja M. Márton törvényszéki elnök és megyei főbiztos volt; iskoláit szülőhelyén (a jogakadémiát 1837-39) végezte s az ügyvédi pályára készült. Az 1839-40. országgyűlésen Beöthy Ödön mellett volt Pozsonyban. 1840-ben letette az ügyvédi vizsgálatot, de az ügyvédséggel nemsokára felhagyott és Pesten kizárólag az irodalomnak és festészetnek élt. 1845-ben Vahot Imrével beutazta az országot és lerajzolta az ország nevezetesebb városait, várait és templomait s egyéb nevezetességeit; rajzai a Vahot Imre által kiadott Magyarföld és Népei czímű munkában jelentek meg. 1848-ban a Kossuth miniszteriumában volt tisztviselő; ezért fogságot is szenvedett. A koronázás után egy legendáját ajánlotta a királynénak, ezért értékes melltűt kapott. Élete utolsó éveiben irodatiszt volt a honvédelmi miniszteriumban. Nevét országos hirűvé tette termérdek ponyvairodalmi munkája, melyeket Tatár Péter név alatt írt versben és prózában a nép számára. Meghalt 1878. nov. 3. Budapesten 61. évében.
Munkatársa volt a Pesti Hirlap, Pesti Napló, később a Magyar Sajtó politikai lapoknak, melyek számára birálati czikkeket írt a műtárlatról és különösen a magyar festészetről. Czikkei a Kliegl-Könyvben (1842. költ.); a Magyar föld és népeiben (1846. A bártfai fürdő, képpel A parádi fürdők, képpel); a Honleányok Könyvében (1847. Torna, rege); a Honderűben (1847. költ. és Egy proletarius levelei); a Hölgyfutárban (1850. költemények, 1864. II. 23. sz. Vidéky Jánosnak «A keresztyének üldöztetése a Pompejiben» cz. tört. képét illetőleg); a Délibábban (1853. költ.); a Vasárnapi Ujságban (1858. Mátraalji képek, hevesmegyei népviselet, két képpel); a Kalauzban (1862. Magyar festészet és a magyar festők); a Sürgönyben (1862. 21-23. sz. Cseh irodalom); az Ország Tükre Naptárában (1863. A gazdasági gépek használatáról, Statisztikai adatok a magyar irodalom terjedéséről, annak első bölcsőjétől kezdve máig, Az állatbiztosításról); a Falusi Gazdában (1862. A gazdaasszony cselédjei irányában); a Bartalics nagy képes Naptárában (1870. Gróf Széchenyi életrajza). Sokat dolgozott az élczlapokba is.
Munkái:
1. Emléksorok, mellyeket főtisztelendő Slosszárik Fridrik úrnak, praemonstratiensek jeles rendje egyik érdemes tagjának, a nagyváradi kisgymnasiumban a rehtorikát tanulók kegyes, jó, hű oktatójának az 1834. oskolaesztendő végén, oskolatársai nevében ajánl ... Nagyvárad.
2. Hálaérzés, meljet ft. Morvai Szilárd urnak, a nagy-váradi gymnasium poëseos professorának, szives, igaz tiszteletek mellett tanitványi bemutatnak az 1835. oskolaesztendő végével. U. ott.
3. Tollrajzok politikai életünkhöz. Pest, 1848. 1. füzet.
4. Füles Miklós egy régi huszárnak vitézi tette 1551. évben Bart falu mellett, Esztergom vármegyében. U. ott, 1855. (Költ.).
5. Dugovics Titus vitézi halála. U. ott, 1855. (Költ.).
6. Emléklapok. Beszélyfüzér. U. ott, 1856. I. kötet.
7. Árva vára története, vagy: az átok hatalma. U. ott, 1856. (Költ.).
8. Beczkó-vára, vagy: Stibor vajda élet története. U. ott, 1856. (Költ. Németül. U. ott, 1857).
9. Cserép vára, vagy fő ur és szegény legény. U. ott, 1856. (Költ.).
10. A hármas kivánság. U. ott, 1856.
11. Sirok vár története vagy: a büszkeség áldozatai. U. ott, 1856. (Költ.).
12. Az ártatlanság diadala. U. ott, 1856. (Költ.).
13. A sirásó, vagy a jóra fordult álom. U. ott, 1856. (Költ.).
14. Zulajka, vagy a nagylelkű szaraczén leány. U. ott, 1856. (Költ.).
15. Somlyóvára, vagy két árvát nem hagy el az Isten. U. ott, 1856. (Költ.).
16. Lorántfy Margit, vagyis Mátyás kegyelem osztása. U. ott, 1856. (Költ.).
17. Szent Gellért püspök, vagy az igaz ember halála. U. ott, 1856. (Költ.).
18. Csókakővár eredete, vagy a sziklaüregben talált gyémánt. U. ott, 1856. (Költ.).
19. Az elveszett gyermekek, vagy anyai szeretet és bátorság. U. ott, 1856. (Költ.).
20. Barsvár erdete, vagy az űzőbe vett szarvas. U. ott, 1856. (költ.).
21. Ekebontó Borbála, vagy a szegény tatár. U. ott, 1856. (Költ.).
22. A tordai hasadék, vagy Isten ítélete. U. ott, 1856. (Költ.).
23. A Mátra remetéje, vagy a bűnökérti bűnhődés és bocsánat. U. ott, 1856. (Költ.).
24. A vén juhász és szamara, vagy a furcsa mennyasszonyi ajándék. U. ott, 1856. (Költ.).
25. A falu birája, vagy nem jó a hivatallal visszaélni. U. ott, 1856. (Költ.)
26. A bőkezű király, vagy három flau három fogért. U. ott, 1856. (Költ.).
27. A boldog ember inge, vagy a beteg király. U. ott, 1856. (Költ.).
28. A mohácsi ütközet, vagy II. Lajos király elveszte. U. ott, 1856. (Költ.).
29. Az elrablott jegyes, vagy a hiv szabadító a veszélyben. U. ott, 1856. (Költ.)
30. A két sziklavár Erdélyben, vagy Pál és Jolánka szomorú története. U. ott, 1856. Tíz képpet. (Németül. U. ott, 1857.).
31. A puszta sziget, vagy Kardos Péter tengeri utazása és története. U. ott, 1856. Képekkel. (Tótul. U. ott, év n.).
32. Vrhovina királynéja, vagy a fekete tó tündére. U. ott, 1857. (Költ.).
33. Csejtei vár, vagy az ártatlan áldozatok. U. ott, 1857. (Költ.).
34. Három kérdés megfejtése, vagy a rektor mint lelkész. U. ott, 1857. (Költ.)
35. Svela, rablóvezér, vagy a földalatti rablóvár. U. ott, 1857. (Költ.).
36. A várszabadító galamb, vagy a szerelem hatalma. U. ott, 1857. (Költ.).
37. A három herczegkisasszony, vagy: a Balaton tavának keletkezése. U. ott. 1857. (Költ.).
38. Szűz szent Margit, vagy a szent fogadás hatalma. U. ott, 1857. (Költ.).
39. A két fitestvér, vagy a lelkiismeret hatalma. U. ott, 1857. (Költ.).
40. Robinson Crusoe, viszontagságos élettörténete. U. ott, 1857. 111 képpel. (Költ.).
41. Kransznahorka vár története, vagy a juhász és egérluk. U. ott, 1857. (Költ.).
42. Etelka szomorú története. U. ott, 1857. (Költ.).
43. Vereskő vára, vagy a legnagyobb inségben legközelebb a segítség. U. ott, 1857. (Költ.).
44. A jó úr és szolgája, vagy a nyughatatlan hálótárs. U. ott, 1857. (Költ.).
45. A markazi vár, vagy a hős hét magyar leány. U. ott, 1857. (Költ.).
46. A hős Dobó, vagy Eger vár ostroma 1552-ben. U. ott, 1857. (Költ.).
47. A budai heti vásár, vagy ki hát a király? U. ott, 1857. (Költ.).
48. Ghymes vár története, vagy a szent fogadás. U. ott, 1857. (Költ.).
49. Az elcsapott ördög, vagy a vén asszony az ördögöt is megijeszti. U. ott, 1857. (Költ.).
50. Bujáki vár története, vagy a feneketlen kút. U. ott, 1857. (Költ.).
51. A Fertő tava mint hűtlenség boszulója. U. ott, 1857. (Költ.).
52. Ódor vára, vagy a zengő barlangok Horvölgyében. U. ott, 1857. (Költ.).
53. Mária Terézia, vagy a nemzet hű feláldozása. U. ott, 1857. (Költ.).
54. A vándor lápok, vagy a hűséges halász. U. ott, 1857. (Költ.).
55. Az éji őr, vagy János herczeg farsangi kalandja. U. ott, 1857. (Költ.).
56. Az érczkarú Botond, vagy bajvivás a görög óriással. U. ott 1857. (Költ.).
57. Dévény vára, vagy a vasember. U. ott, 1857. (Költ.).
58. A vas kéz, vagy a huszár Mátyás udvarában. U. ott, 1857. (Költ.).
59. A várnai ütközet, vagy Ulászló király halála. U. ott, 1857. (Költ.).
60. Szigetvár ostroma 1566. vagy Zrinyi Miklós hős halála. U. ott, 1857. (Költ.).
61. Sibo úr párisi érsek hős halála, vagy hallatlan még a világ nem látta gyilkosság. U. ott, 1857. (Költ.).
62. A peleskei nótárius budai utazása, élete, további tettei és halála. Ujra átdogozta 13 szakaszban 13 képpel. U. ott, 1857. (Költ. Gvadányi után).
63. Tamás bátyja vagy egy szerecsen rabszolga története. U. ott, 1857. (Költ. Beecher Stowe után, 27 képpel).
64. Lubló vár vagy a befalazott menyasszony. U. ott, 1857.
65. Az uj pénz, annak értéke és átszámitása régi pénzből uj pénzre és uj pénzből régi pénzre. Ábrákkal. U. ott, 1858. (Két kiadás. Németül U. ott, 1858. Tótul. U. ott, 1858.)
66. A megholt peleskei nótáriusnak feltámadása, lelkének vándorlása és ujra visszaköltözése az örök életbe. U. ott, 1859. 12 szakasz 12 képpel. (Költ. Gvadányi után).
67. Tatár Péter Rege kunyhója. Ugyanott, 1857-74. 33 füzet. (Költ. képekkel. M. összegyűjtött ponyvairodalmi munkái. Petrik az első 15 füzet tartalmát közli.)
68. Adám és Évának a paradicsombóli kiüzetése, vagy: az első háztartás kezdete. U. ott, 1860.
69. A megholt peleskei nótárius Nagy Zajtay István másodszori feltámadása. U. ott, 1860. (Költ.).
70. Rontó Pálnak és Benyovszky Mórnak élete. 13 képpel. U. ott, 1860. (Költ. Gvadányi után.)
71. A puszta sziget, vagy Kardos Péter tengeri utazása. U. ott. (1860. Tótul. U. ott, év n.)
72. Bendeguz magyar vezér fiának Elemérnek Atilla öcscsének és az ő kedvesének Zillikének története. U. ott, 1861.
73. A hires Garibaldi élettörténete vizen és szárazon. U. ott, 1861. (Németül. U. ott, 1861. Tótul. U. ott, 1861.)
74. Mulattató kérdések és feleletek, vagy igen szép és tréfás társasjáték. U. ott, 1863.
75. A Mátra tündére, vagy Bella a tatárpusztitó hős leány. U. ott, 1864.
76. Magyar gazdaasszony teendői a közéletben, házban és konyhában. U. ott, 1864.
77. Patkó Bandi élete és halála. U. ott, 1865. (Költ. képekkel. Tótul. U. ott, 1865.)
78. Ugri Matyi hires bakakáplár kalandozásai szárazon és vizen. U. ott, 1864. (12 ének 12 képpel).
79. Szerencsekönyv. U. ott, 1863. (Németül. U. ott, 1863. Tótul. U. ott, 1865.)
80. A haza bölcse Deák Ferencz. U. ott, 1866. Arczk. (Költ. Németül. U. ott, 1866.
81. A bünbánó, vagy a sziklához lánczolt Gergely. U. ott, 1867.
82. A hét sváb története. U. ott, 1867.
83. A bűvös vadász története. U. ott, 1867.
84. Saskara Miska élete és kalandjai. U. ott, 1869. (Tótul. U. ott, 1869.)
85. A magyar nemzet krónikája versekben. U. ott, 1869. A királyok arczképével.
86. Dalbokréta 50 válogatott dalból. U. ott, 1869.
87. Minden magyar ember honvéd! vagy az uj védelmi törvény kérdésekben és feleletekben a nép számára. U. ott, 1869.
88. Bohó Misi élete és csinjei. U. ott, 1870. Három rész. Képekkel. (Újabb kiadás. U. ott, 1873.)
89. Szerelem könyve vagy legujabb és legkedveltebb Dal-Bokréta 60 válogatott dalból magyar leányok és ifjak számára. Bpest, 1878.
90. Alföldi vőfénykönyv. Irta Vetró Lőrincz. Nyélbe ütötte Tatár Péter. Szeged, 1878.
91. A sziv önügyvédje vagy szerelmi levelező a magyar nép számára. Budapest, 1876.
Szerkesztette a Tatár Péter cz. humorisztikus lapot 1861. okt. 6-tól 1863. jan. 4-ig Pesten; a Pester Komet cz. német humorisztikus lapot 1862-ben; a Magyar Nép Naptárát 1861-78-ig; Paprika Jancsi Képes Kalendáriomát 1863-1865-ig; a Budapesti Képes Naptárt a magyar nép számára 1866-ra; a Kis nemzeti Naptárt 1871-76-ra; az Alkotmányos Naptárt 1872-re; a Magyar Gazdaasszonyok Naptárát ... Pesten.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók II. 195. lap.
Pesti Napló 1862. 210. sz.
M. Sajtó 1863. 246. sz.
Kelet Népe 1878. 304. sz.
Hon 1878. 267. szám.
Vasárnapi Ujság 1878. 45. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Bozóky Alajos, A nagyváradi királyi akadémia százados multja. Bpest, 1889. 305., 306. l. és gyászjelentés.