Mednyánszky Dénes (mednyei és medgyesi báró),
a magyar tudom. akadémia levelező tagja, M. Alajos és gróf Majláth Ágnes fia, cs. kir. kamarás, szül. 1830. nov. 19. Veszelén (Nyitram.); a m. tudom. akadémia 1865. decz. 10. választotta levelező tagjának. 1867-ben kinevezték selmeczi bányagróffá; ő volt az utolsó főkamaragróf. 1869. márcz. Selmecz város közfelkiáltással megválasztotta országgyűlési képviselőnek, jobboldali programmal és négy ízben volt országgyűlési képviselő. Trencsénmegye főispánja is volt. A király 1871-ben a szent István rend kiskeresztjével tüntette ki. Nagybecsű könyvtárát 1896. a budapesti Eötvös-collegiumnak adományozta. A Mednyánszky-család egyik ágának levéltárát örök letéteménykép a m. n. múzeumnak átadta. Lakása Bécsben van.
Czikkei az Uj M. Múzeumban (II. 1851-52. Földtani séta hazánk néhány érdekes vidékén); a P. Naplóban (1854. 209. sz. ismerteti Ipolyi Mythologiáját); a Skofitz Botan. Wochenblattjában (1854. Die Dewadoru-Ceder für inländische Forstbestände); a pozsonyi Verhandlungen für Naturkundeben (I. 1856. Ueber Leydoldt's Abhandlung, die Structur der kalkigen Theile einiger wirbellosen Thiere betreffend, IV. 1859. Bericht über eine Reise in Italien, VIII. 1864-65. A Curare-méreg Claude Bernard ismertetése szerint); a pozsonyi Correspondenz für Naturkundeban (1862. Über Gleichenberg); a M. Földtani Társulat Munkálataiban (1863. Jegyzetek néhány hazai kövülethelyről); a Győri Tört. és Rég. Füzetekben (III. 1865. Zrinyi Péter gróf ingóságai, Régi Magyar díszkard); a Bányászati és Kohászati Lapokban (1869. A Mont-Cenis alag vájása furógépekkel, 1874. A Gotthard-alag vájása, 1878. Adatok a japáni bányászatról); az Archaeologiai Értesitőben (1871. Rakovic); a Századokban (1881. könyvism.); a M. Könyv-Szemlében (1881. A Révay-család szklabinai könyvtára 1651-ben); az Archaeologiai Értesitőben (1888. Őskori telepekről a Vág mentén).
Munkája: A mész geologiai és technikai jelentősége Magyarországban. Pest, 1870. (Értekezések a term. tud. köréből II. 20.).
Kéziratban a Mednyánszky család genealogiája, történelmi jegyzetekkel (a m. történelmi társulat kéziratai közt a m. n. múzeumban.).
Akadémiai Értesitő 1867. 16., 1870. 207. l.
Budapesti Közlöny 1869. 62. szám.
Petrik Könyvészete.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Bpest, 1888. 375. l.
M. Könyv-Szemle 1891. 280., 1895. 86. l.