Mednyánszky Alajos (mednyei és medgyesi báró),
nyitrai főispán és val. belső titkos tanácsos, a m. tud. akadémia tiszt. és igazgató tagja, M. László báró cs. kir. kamarás és Esterházy Jozefin grófnő fia, szül. 1784. ápr. 20. Priekopán (Turóczm.); nyolcz éves korában a trencséni piaristák gymnasiumában kezdte tanulását. 1797-től 1801-ig a bécsi Theresianumban neveltetett. Ekkor Saurau gróf pártfogásával mint nemes apród az udvar szolgálatába lépett. 1801-től Pozsonyban az akadémián végezte be jogi tanulmányait és 1804-ben Bécsben a kanczelláriánál kezdte hivataloskodását. 1805-ben tiszteletbeli fogalmazó, 1806-ban római császári kamarás lett. 1810-ben első nejének, Bolza Antonia grófnőnek halála után családi körülményei kényszerítették őt a hiavatalos pályától való visszalépésre. Azonban Nyitramegye gyűlésein annál buzgóbban működött közre s a nemesi felkelés létesítése körül lelkesen közreműködött. E mellett veszelei birtokán gazdálkodott és történeti, földrajzi és régészeti tanulmányait, különösen hazája viszonyait tartván szem előtt, folytatta. Gyűjtötte az eredeti okleveleket vagy azok másolatait, heraldikai s sphragistikai tárgyakat és megvetette alapját gazdag könytárának. 1820. jan. 1. második házasságra lépett Majláth Ágnes grófnővel, Majláth József államminiszter leányával. M. tagja volt a m. tudós társaság tervének elkészítésére az 1825-27. országgyűlés által kiküldött bizottságnak; 1828-ban tagja volt annak a bizottságnak, mely az iskolák és nevelés reformtervének kidolgozásán munkálkodott és kötetekre megy azon előmunkálatok száma, melyek e tárgyban az ő tollából folytak s előzményét teszik azon fontos megbízásnak, melylyel ő hazánk iskolai rendszerének egyik reformatora lett. 1830-ban királyi helytartótanácsos volt s mint ilyen a fővárosnak a cholera által felzavart ügyeiben mint királyi biztos működött. Ugyanezen év nov. 17. a m. tudom. akadémia igazgató-tagsága királyi helybenhagyással Pozsonyban kihirdettetett. 1833-ban mint királyi biztos a Torontál vármegye s kikindai kerület közt felmerült határvillongások kiegyenlítését kielégítően végezte be s ugyanazon évben kir. udvari tanácsossá s kanczelláriai előadóvá, 1835-ben pedig Trencsén vármegyei főispáni helyettessé neveztetett ki. 1836-ban, a királyi kamara ügykezelése teljesen elhanyagolt állapotban lévén, e nagy baj megvizsgálására s orvoslására ő küldetett ki, s e nagy feladatot két évi folytonos munkával szerencsésen megoldotta. Ennyi érdeme jutalmául 1837. május 8. valóságos belső titkos tanácsossá, 10. pedig királyi kamarai alelnökké a Nyitra vármegye főispánjává neveztetett ki. 1839-ben az iskolák rendezésére kinevezett bizottmány elnöke lett. Egy nemzeti bank tervének kidolgozásával is megbizatott, 1842-ben pedig főkincstárnoki (kamaraelnöki) méltóságra emelkedett. Meghalt 1844. június 17. Galgóczon. A magyar tudom. akadémiában 1844. jún. 24. Toldy Ferencz tartott fölötte gyászbeszédet.
Czikkei: az André Hesperusában (Prága, 1817-19. Topographisch-statistische Skizze der Neutraer Gespannschaft, 1818. Über Fleischpreise in Ungarn, Biographie des Abbé Rudolf és apróbb közlések); a Tudom. Gyűjteményben (1818. VIII. Drágffy Jánosnak 1526-ban a mohácsi táborból utolsó rendelése, XII. Visegrádi emlékirás, 1819. II. Kolonits Siegfried, III. Nyitravármegyei irókról, 1820. X. Dévén várának omladékai, képpel, 1821. II. Ghymes várának leirása, VI. Töredék I. Mátyás király charakteristikájához, 1822. I. Hazafiui gondolatok a magyar nyelv kiterjesztése dolgában, VII. Detrekő vára, képpel, XII. Vöröskő vára, képpel); az Ungarische Miscellenben (II. 1818. Der Reichstag im J. 1618. zu Pressburg, Aus dem Tagebuche des Grafen Emerich Thurzo, Ährenlese zur ungarische Geschichte, Der ungarische Bauer, III. Thurzo, Der schwarze Heerführer Georg Karácson, Nyáry, Szapáry, Czobor); a Hormayr Archivjában (1819. Ueber eine für Ungarn wichtige, angeblich zu Melk vorhandene Urkunde, Bemerkungen über die, angeblich gesetzmässige Verpflichtung der ungarischen Standesherrn zur Unterhaltung fester Schlösser, Iter Budense, 1821. Uebersicht der Leistungen der magyarischen Zeitschrift Tudom. Gyűjtemény, Lied von der Königin von Hungarn, Frauen Maria, und ihrem Gemahl, König Ludwig, als er von ihr in Streit zog wider die Türken, 1823. Bemerkungen über den Aufsatz: «Magyarisirung der Slaven in Ungarn» in Zschokkes Ueberlieferungen, Schloss Blasenstein, Schloss Biebersburg, 1824. Besprechung des Werkes: Kronika Wegierska etc., Ungarische Chronik, Martin Friedrich Arendt, Bemerkungen zur Beschreibung der ungarisch-siebenbürgischen Denkwürdigkeiten der k. k. Schatzkammer, Beyträge zur Errichtung und Berichtigung des Handbuches für Reisende in dem österr. Kaiserstaate, insbesondere Ungarn betreffend, 1825. előbbeni czikk folytatása); a Csaplovics Topographisches Archivjában (1821. II. Neutraer Gespanschaft); a Hormayr és M. által szerkesztett Taschenbuchban (I. 1820. Historisches Tagebuch für Ungarn, Maria, Königin von Ungarn, Die Burg Arva, Thomas von Nádasd der grosse Palatin, Janus Pannonius, Die Berzeviczy's, Der steinerne Mönch von der Geisterburg Hricsó, Der Wundersturz zu Lietawa, Der ungarische Ritter Toggenburg, Der Brunn der Liebenden, Die Andrássy, II. 1821. Die Szirmay, Die Sztáray, Die Königsburg Wissegrad, Die Königinhofer Handschrift, Die Sieben Thürme, Das Teufelsgemälde zu Pressburg, Des Vaters Fluch, Das Gastmahl zu Winna, III. 1822. Die Forgáts, Das Zipserhaus, Das Schloss Neutra, Die Felskapelle an der Waag, Niklas Istvánfi, Graf Franz Széchenyi, Die Kaisertochter, IV. 1823. Die Jagellonen in Ungarn, Paul v. Kinis, Die Burgen Tokay und Betzko, Die Apor, Die Batthyányi, V. 1824. Der Palatin Georg Thurzó, Die Burgen Szklabina und Saros-Patak, Die Mauerblende zu Budethin, Die Bluthalle zu Lockenhaus, König Etzel und die Störche Aquileas, Der Margittafelsen an der Waag, Der Mädchenbrunnen an der Templerkirche zu Pöstény, Die zweite Belagerung Wiens 1638., Die Balassa, Die Draskowits, VI. 1825. Der Berggeist des weissen Gebirges, Das Windschloss, Das Wunderkreutz im Baume, Die Teufelsfurche, Das Jungfernschloss zu Schemnitz, DerTeufel als Kirchenjunge, Ungarns heil. Reichskrone, Neuhäusel, Das Schloss Krasznahorka, Ungarns Verhältnisse mit dem griechischen Kaiserthum, Die Nádasdy, Die Majthényi, VII. 1826. Des Königs von Ungarn Gebiet, Macht und Einkünfte im XII. Jahrhundert, Die Gründung von Zeben, Die gefährliche Wette, Vergeltung, Die Burgen Szigeth und Zólyom, Batthyány, Ungarns Verhältnisse zu Italien, Die Csáky, VIII. 1827. Burg Appony, Freiheitsbrief der deutschen Ansiedler in der Zips, Gabriel Bethlens Verlsassenschaft, Burg Tóth Lipcse, Burg ghymes, Ahnentafel der Nyáry, Die Vertheidigung von Güns 1529., IX. 1828. Der Wehrwolf, Die Eroberung Ofens im J. 1686., Die Burg Theben, X. 1829. Der ungarische Prinzenraub, Hieron. Graf von Caraffa, Georg Zriny, Ladislaus Graf Esterházy, Commendant von Pápa, Hanns Preiner, Freyherr v. Stübing, Commandant zu Raab 1617., Der ungarische Gelehrten-Verein im J. 1828. zu Pesth, Die Entstehung des Blutstrauches, Der Zweck, Die Burgen Paillenstein, Plossenstein, Bibersburg); a Sasban (X. 1832. Olivier és Apdi basa, vagyis a nemes barátság Buda visszavételekor 1686., ford. Molnár Sándor) sat.; az Aurorában (1833. A fogoly herczeg, tört. elb.); Beszéde az 1838. szept. 17. nyitramegyei főispáni méltóságába lett beiktatása alkalmával (Nyitra, 1838. többek beszédeivel együtt); a Magyarország és Erdély Képekben (III. 1854. Nyitravár és város története).
Munkái:
1. Malerische Reise auf dem Waagflusse in Ungern. Mit 12 (colorirten) Ansischten. Pest, 1826. (2. bőv. és jav. kiadás. U. o., 1844. 16. képpel.)
2. Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit. U. ott, 1829. (Magyarul: Elbeszélések, regék és legendák a magyar előkorból. Ford. szabadon Nyitske Alajos és Szebényi Pál. U. ott, 1832-34. Két kötet.)
3. Petri Pázmány ... legatio romana. Edente ... U. ott, 1830. (Kézirata a m. n. múzeumban.).
Levelei: Horvát Istvánhoz, Pozsony, 1819. jan. 15., Buda ápr. 7., Veszel 1824. nov. 3., ismeretlenhez. Pozsony, 1826. máj. 16. (a m. n. múzeumban); Rumy Károlyhoz 19 darab (a m. tudom. akadémia levéltárában). Kéziratai a m. n. múzeumban: Minutae variorum conceptus, Verschiedene Aufsätze, 4rét 325 levél; Collectanea T. I. Conceptus, II. Varia, 4rét; Analecta T. I. Manuscripta Historica et Genealogica, II. Collectio manuscriptorum variorum, III. Diplomatarium Mednyánszkyanum, 4-rét 283, 190 és 75 levél; Collectio genealogiarum ex analectis genealogicis Adami Rajcsányi diligenter conpilata. Ívrét nyolcz kötet; Copia nonnullarum epistolarum Cardinalis Pázmány a Principis gabrielis de Bethlen 1614-1627 emanatarum aliorumque isntrumentorum litteralium, 4-rét 183 levél; Materialia ad descriptionem arcium et castellorum Hungariae, quae adhuc exstant, 4rét 322 levél; Materialien zu einer künftigen Geschichte des zwischen Frankreich und Preussen im Jahre 1806. ausgebrochenen Krieges, 4rét 141 levél; Oekonomische Studien, 4rét 102 levél.
Szerkesztette a bécsi Taschenbuch für die vaterländische Geschichte cz. évkönyvet 1820-tól 1829-ig (Hormayr báróval együtt).
Arczképei: aczélmetszés E. E(ichens) metszette (Hormayr, Taschenbuch 1841. és Emlény 1844); kőnyomat Schmid Antal lithogr. intézetéből.
Gemeinnützige Blätter 1834. 39. sz.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1837. I. 46. szám.
Flamm, Markus, Momente aus der Installation zum Obergespann des löbl. Neutraer Comitats. Pressburg, 1839.
Hormayr, Taschenbuch 1841. arczk.
Croquis aus Ungarn. Leipzig, 1843. 155. lap.
Akadémiai Értesítő 1843-44. 97. lap. (Toldy gyászbeszéde).
844: Pesti Hirlap 363. sz., Budapesti Hiradó 2. sz., Nemzeti Ujság II. 7. sz. (Gróf Cziráky János), Oesterr. Blätter für Literatur 49. szám. (Schmidl).
M. Tudós Társaság Névkönyve 1845. 87. l. (Nekr.)
Magyar Tudós-Társaság Évkönyve VII. 1. oszt. 1842-44. 158. lap. (Toldy, M. életrajza).
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 348. l.
Uj M. Muzeum V. 1854. I. 199. l.
Magyarország és Erdély képekben. Pest, 1854. III.
P. Napló 1855. I. 11. sz.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 317. l.
Szépirodalmi Közlöny 1858. II. 22. sz. (Remellay).
Magyar irók arczképei és életrajzai I. 1858. 41. l. arczk.
Toldy Ferencz, A m. nemzeti irodalom története.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 384., 386. l.
Kőrösy László, Rumy élete. Bpest, 1880. 30. l.
Nyitramegyei Közlöny 1882. 37. sz.
Magyar Nemzetiségi Zsebkönyv. Bpest, 1886. I. 375. lap.
M. Könyv-Szemle 1884. 268., 1890. 282., 2891. 280. l.
Széchenyi István gróf levelei. Bpest, 1889-91. I-III.
Petrik Bibliogr.
Irodalomtörténeti Közlemények 1895. 401., 1898. 74. l.
Pallas Nagy Lexikona XiI. 447. l. (Tóth Lőrincz).
Kazinczy Ferencz Levelezése. Bpest, 1900. X. 393., 555. l. és gyászjelentés.