Medgyes Lajos (nyarád-szent-imrei),
evang. reform. lelkész, M. Sándor ügyvéd és Nagy Eszter fia, született 1817. november 17-én Sáros-Magyar-Berkeszen (Kővárvidék, ma Szatmármegye), hol akkor szülei tartózkodtak; nemsokára visszatértek a család ősi fészkébe Nyárád-Szent-Imrére. 1826. november 26-án iratkozott be a marosvásárhelyi evangel. reform. collegiumban cellistának, azaz első elemi osztályos tanulónak. 1834. júl. 1. végezte a hat osztályú gymnasiumot. Azután bevégezte a két évi bölcseleti, két évi jogi s két évi theologiai tanfolyamot. Az 1840-41. tanuvében köztanító volt az I. gymnasiumi osztályban. 1843. máj. 1. indult el Kolozsvárról a marburgi egyetemre. Pesten meglátogatta az ott élt nevesebb költőket, máj. 14. érkezett Bécsbe. Miután a tovább utazásra nem kapott engedélyt, Bécsben maradt, itt fejlesztette ízlését és tudományát. Itt időzött 1844 elejéig, a mikor a deési ev. ref. egyház lelkészeül választotta. M. a szabadságharczban, mint pap és költő, izgatott, hatott; 1849 január végén Petőfi meglátogatta mikor Deésen átment Bem táborába. 1850-ben az év első vasárnapján elfogták és jan. 6. vitték Kolozsvárra; máj. 9. kiszabadult ugyan, de papi hivatalát nem volt szabad folytatnia. Ez időben különösen előkelő lányok tanításával foglalkozott. 1851-ben felszabadult a tilalom alól és júl. 6. tartotta a templomban első beszédét. Ezután lelkészi teendői mellett folytatta költeményeivel és prózai czikkeivel irodalmi működését. Meghalt 1894. márcz. 9. Deésen.
Költeményei, elbeszélése és czikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: a kolozsvári Nemzeti Társalkodó (1836-tól munkatársa, több beszélyt írt a lapba, 1840. Sükösd Györgyről); Remény (Kolozsvár, 1840. költ.); Kisfaludy-társaság Évlapjai II. (Fibán cz. költői beszélye, 1841. február 6-án a Kisfaludy-társaság által második helyen dicséretet nyert); Honderű (1843. költ., 1845. Valjon az egyenetlenség s visszavonás a magyarnak eredendő bűne-e? 1846. A nyelv és nemzet kifejlődéséről); Regélő Pesti Divatlap (1843. költemény); Pesti Divatlap (1845. költeménye, 1847. Zöld levelek az erkölcs mezejéről, Sükey Károlynak és költ., 1848. költ. és levelek Belső-Szolnokból); Játékszíni Emlékkönyv (Miskolcz, 1846. költ.); Unio (Kolozsvár, 1847. költ.); Életképek (1846-1847. Petőfi Sándornak és Tükördarabok Erdélyből); Országgyűlési Emlék (1848. költ.); Budapesti Divatlap (1848. költ.); Nemzetőr (1848. költ és A nemzeti őrsereg zászlója fölszentelésekor); Kossuth Hirlapja (1848. rendes munkatársa volt); Honvéd (1849. politikai czikkek); Budapesti Viszhang (1852. költ.); Hetilap (1853. A magyarok ősvallása és költ.); Délibáb (1853-54. költ.); Hölgyfutár (1854-56., 1858-59. költ.); Vasárnapi Ujság (1855. Emlékezés Jókai látogatására 1853-ban és költ., 1856. Erdélyi levelek, Az erdélyi sátoros czigányok, 1857-1861., 1865., 1867., 1869., 1871., 1875. költ.); Müller Gyula Nagy Naptára (1857. költ.); Erdélyi Muzeum (1857. költ.); Kolozsvári Közlöny (1857. Miért keressük távol hazában a magyart, míg itt ezreket vesztünk? II. Az erdélyi magyar megyék eloláhosodásáról; ezen fejtegetéseit a külöldi lapok is átvették, sat.); Nővilág (1858. költ. 1863-1864. beszély és költ.); Szépirodalmi Közlöny (1858. költ.); Divatcsarnok (1859-1860. A nemes társalkodás és költ.); Győri Közlöny (1859. 97. sz. költ.); Csokonai Album (1860. költ.); M. Szinházi Lap (1860. költ.); Szigeti Album (1860. költ.); Szépirodalmi Figyelő (1860-62. költ.); Játékszíni Emlékkönyv (Szombathely, 1860. költ.); Koszorú (1863-64. költ.); Lisznyai Album (1863. költ.); Fővárosi Lapok (1864. költ.); Alföldiek Segélyalbuma (1864. költ.); Honvédmenház könyve (1870. Rabságom oka); Erdélyi Prot. Közlöny (1871. Protestans egyházaink enyészése, s okai az erdélyi vármegyékben); Igazmondó (1873. 22. sz. költ.); Hon (1881. 354. sz. Petőfiről, 1882. 2. sz. Petőfi és Gyulai); a Petőfi-Múzeumban (1888-ban Találkozásom Petőfivel, 1889. Medgyes nyilt levele Petőfihez); Erdélyi irók és művészek Alamanchja (1892. költemény).
Munkái:
1. Erdélyi lant. 1837-1845. Kolozsvár, 1846.
2. Eredeti egyházi beszédek. Ugyanott, 1849., 1851. Két kötet. III. kötet (Uj folyam 1.) 1854., IV. kötet (Uj folyam 2.) 1858. Ugyanott. (Ismerteti Pesti Napló 1854. 258. szám. Mind a négy kötet czímkiadásban. U. ott, 1861.).
3. A hiavatását betöltő keresztyén. Halotti beszéd gyógyszerész Telegdy Roth Károly ur fölött. U. ott, 1854.
4. A jó családfő, becsületes hazai és igaz keresztyén. Gyászbeszéd Veres János felett. U. ott, 1855.
5. Egyházi imakönyv. Eredeti imák. U. ott, 1855. (Ism. M. Sajtó 52. sz. Fürdős, Papi Dolgozatok VI. 1857.)
6. Eredeti halotti imák előfordulni szokott alkalmakra és esetekre. U. ott, 1856.
7. Halotti ima monostori ifj. b. Kemény Ferencz fölött. U. ott, 1856.
8. Protestans nők imakönyve. Pest, 1859.
9. Növendék ifjuság imakönyve hymnuszokkal, hitben megerősödött protertáns fiúk és leányok számára. Kolozsvár, 1861.
10. Protestáns családok imakönyve imadalokkal. Pest, 1868.
11. Gyász ima báró Eötvös József emlékére Deésen 1871. febr. 6. rendezett nemzeti gyászünnepély alkalmával, írta s a ref. templomban elmondta. Kolozsvár, 1871.
Kéziratban mintegy 4-5 kötetben egyházi imák és beszédek; három kötetre terjedő költemények, melyeket kiadni szándékozott.
Levelei Arany Jánoshoz: Deézs, 1860. decz. 20., 1862. nov. 3., decz. 19. (a m. tudom. akadémia levéltárában).
Álneve: Zömlén (a Kolozsvári Közlönyben és több más politikai hirlapban).
Kertbeny, Album hundert magyarische Dichter, 134. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 317. l.
Jelenkor. Encyclop. Pest, 1858. 72. l.
Vasárnapi Ujság 1859. 12. sz. arczk.
Hazánk és a Külföld 1866. 23. sz. (Névaláirása). 1867. 44. sz. arczk.
Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873. 204. l.
Győry Vilmos, Koszoru. Bpest, 1875. 416. lap.
Figyelő V. 1878. 328., 329. l.
Uj M. Athenás. Bpest, 1885. 278. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
1894: Vasárnapi Ujság 11. sz. (Nekr.), Egyetértés 71. sz., Fővárosi Lapok 71. sz.
M. Könyvészet 1894.
Erdélyi Múzeum 1895. (Versényi György).
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 368. l. és önéletrajzi adatok.