nyomdász, szül. 1855. aug. Temesvárt, hol lengyel származású atyja M. Ignácz nyomdász volt. M. atyja nyomdájában Eszéken mint művezető tanulta a franczia nyelvet, vegytant és természettant. Atyja 1872. jan. 4. meghalt és özvegy anyja 1873-ban eladta eszéki nyomdáját és Szabadkára költözött, hol M. iskoláit tovább folytatta. Ezután egy évig katonáskodott. Megszabadulván a katonaságtól, Nagyváradra ment gépmesternek; innét Ungvárra költözött mint művezető. 1880 elején Eszéken új nyomdát és mechanikai műhely nyitott; itt azonban nem volt soká maradása, eladta nyomdáját és Bécsbe ment, hogy a mechitaristák nyomdáját átvegye; ez azonban nem sikerült és Budapestre tért vissza. 1884 végével Kolozsvárt nyitott nyomdát; de itt sem kedvezett neki a szerencse s mint kolozsmonostori gazdasági tanintézet gépésze tengette életét. 1885. jan. Nagy-Kikindára tette át nyomdáját, melyet rövid idővel azután a Hungaria könyvnyomda-részvénytársaság vett át. Ekkor M. otthagyta a nyomdászatot és beállt rajzolónak a nagy-kikindai ártérfejlesztő vállalathoz. A munkálatok befejezése után a vállalkozó áthelyezte budapesti irodájába s itt másfél évig működött. Innét Pancsovára ment és berendezte Kremann József üzletét. Várakozásában ismét csalódott és így 1889-ben Temesvárt a Magyar testvéreknél mint gépmester működött. A madridi szaktárlaton kiállított gyűjteményével (melyet később a m. n. múzeumnak ajándékozott) kitüntetést nyert. Később meghasonlott főnökével, Budapestre jött és a Posner-féle intézetben működött, majd fölkerült a várba az államnyomdába mint gépmester. Betegeskedése miatt azonban nem birt megfelelni a nyomdai munkának, végleg ott hagyta a nyomdászatot és az electrotechnikai pályára készült. 1893. nov. 1. lépett a magyar villamossági részvénytársulat kötelékébe mint tisztviselő 900 frt évi fizetéssel és lakbérrel. Ekkor azonban tüdőbaja gyógyulására a Tátrába, majd Nagyváradra ment, hol azonban 1894. nov. 4. meghalt.
Szorgalmas munkatársa volta szaklapoknak; vidéki lapokba, naptárakba is irogatott.
Munkái:
1. A villamos házi távjelző kézikönyve. Nélkülözhetetlen kalauz minden háztartásban és gazdaságban. Nagy-Kikinda, 1886. (38 tábal 190 képpel).
2. A papirtömöntés. (Stereotypia). Bpest, 1890.
3. A galvanoplasztikai művelet. U. ott, 1891. (Utóbbi két munka a M. Nyomdászatban is megjelent.)
M. Könyvészet 1886., 1889., 1891.
Grafikai Szemle 1894. 11. sz. (Firtinger Károly).