bölcseleti doktor, szerb hirlapíró, szül. 1819. jan. 26. Likában (Horvátország); tanulmányait Gráczban, Zárában, Bécsben és Berlinben végezte. 1847-ben a lipcsei egyetemen bölcselet-doktori oklevelet nyert. Ekkor Ujvidéken a Napredak (Haladás) cz. politikai lapot alapította; a szabadságharcz kitörésekor Zimonyban szerkesztette a lapot. Szerbiában több évig viselt különböző hivatalokat, majd Magyarországba költözött és 1852-ben Ujvidéken megindította a Srbski Dnewnik (Szerb napló) cz. politikai lapot. 1859-ben Milos fejeledelem meghivására visszatért Szerbiába, 1862-ben azonban ismét Ujvidékre költözött és itt a Napredak cz. politikai lapot tovább szerkesztette 1865-ig; azután a magánéletbe vonult vissza. Mint gazdag maecenás sok szerb írónak adta ki munkáját. Meghalt 1881. nov. 5. Zágrábban.
Munkái:
1. Povesnica srpskog naroda. Ujvidék, 1850-52. Négy kötet. (A szerb nép története).
2. Obrazovine a Dnevnikui Napredku. U. ott, 1864. (Rajzok a Dnevnikból és Napredakból).
Kéziratban: Zivot kneza Mihaila. (Mihály fejedelem élete) és Az osztrák határőrvidék történet (szerbül).
Milicsevics, Pomenik 355. l.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 241. l.