Kezdőlap

Mauritz Rezső,

nyugalm. főreáliskolai igazgató, czímzetes főigazgató, született 1839-ben Gölniczbányán (Szepesmegyében); iskoláit szülőhelyén, majd Debreczenben és a theologiai tanulmányokat Eperjesen és Pesten végezte. Eleintén a pesti ág. ev. gymnasiumnál, később a VI. kerületi állami főreáliskolánál volt tanár, 1874. júl. 23. a kassai főreáliskolához nevezték ki igazgatónak; 1891-ben hasonló minőségben a budapesti VI. kerületi állami főreáliskolához helyeztetett át. 1899-ben nyugalomba vonult. A tanáregyesület, a mathematikai és physikai társulat választmányi tagja, a Terézvárosi polgári kör igazgató választmányának, a kassai kereskedelmi ifjak társulatának tiszteleti, a paedagogiai társulat választott rendes tagja.

A 60-as években természettudományi czikkeket írt a Vasárnapi Ujságba (1863. A föld képződéséről, A tűzhányó hegyek, 1865. Uj világítószer). és több czikket aRemellay által szerkesztett Gyermekbarátba; tanügy-politikai és paedagogiai czikkeket a Honba s a Pester Lloydba, mely lap Unterrichts-Zeitungjának munkatársa volt, úgy szintén a Schwicker Ungarischer Schulbotejának; paedagogiai czikkei és tankönyvbirálatai vannak még a Néptanítók Lapjában, a M. Tanügyben, a Tanügyi Füzetekben és az Országos Tanáregylet Közlönyében (1867-től, 1871. Emlékezés Greguss Gyulára, 1872-73. könyvism., 1874. A tizedes törtekről); a kassai helyi lapokban is szolgálta az ottani tanügyet. Czikkei a budapesti ág. ev. gymnasium Értesítőjében (1868. A mértan megkedveltetéséről a tanítás első fokán); a kassai főreáliskola Értesítőjében (1877. Rendtartásunk és a szülői ház, 1879. Igazgatói zárbeszéd a reáliskolai kérdésről, 1883. Uj épületünk leírása, Az intézet 25 éves jubileuma alkalmával); Pallas nagy Lexikonának is munkatársa volt.

Munkái:

1. Deutsche Sprachlehre für die unteren Klassen der Mittelschulen. Pest, 1867.

2. Deutsche Grammatik für Gymnasien. U. ott, 1869.

3. Számtan ipariskolák és polgári tanodák számára. Pest, 1869. (Kerekes Józseffel együtt. 2. kiadás. Bpest, 1874.)

4. Olvasókönyv ipariskolák és polgári tanódák számára, Pest, 1896. Két rész. (Többekkel.).

5. Általános számtan és algebra középtanodák számára. U. ott, 1870. (2. kiadás. Bpest, 1875., 3. kiadás. U. ott, 1883., 4. k. 1894. U. ott).

6. Természettan elemei népiskolák számára. Pest, 1872. (2. kiadás. bpest, 1874., 3. jav. k. 1877., 4. k. 1879. 5. k. 1884. U. ott. Németül. Pest, 1872., 6. k. 16 szövegképpel. Bpest, 1889.).

7. Közönséges számtan. A közép-, polgári és felsőbb népiskolák számára. U. ott, 1874. Négy osztály, két füzetben. (Ism. M. Tanügy. 1. füzet 2. jav. k. 1876., 3. k. 1879., 4. átnézett k. 1882., 2. füzet 2. jav. és bőv. k. 1877., 3. k. 1881., 1. és 2. füz. ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 40. sz., 5. jav. k. 1885., 7. jav. k. 1892., 8. k. sajtó alá rendezte Rados Ignácz 1896. U. ott).

A kassai állami főreáliskola Értesítője 1875. 9. l.

Szinnyei Könyvészete.

Kiss Áron, A magyar népiskolai tanítás története. Budapest, 1881. 428. l.

Petrik Könyvészete.

Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopaedia. bpest, 1886. 623. lap.

M. Könyvészet 1888., 1892., 1894., 1896.

Kiszlingstein Könyvészete.

A budapesti VI. kerületi állami főreáliskola Értesitője 1895. 24., 27. l.

Pallas Nagy Lexikona XII. 421. l.