bor-nagykereskedő és szerkesztő, M. Frigyes mézeskalácsos és Legányi Anna fia, szül. 1855-ben Kassán (Abaujmegye); az evang. elemi iskolában, majd az állami főreáliskolában tanult Kassán, azután a kereskedelmi pályára lépett. 1875-77-ig a klosterneuburgi felsőbb borászati és gyümölcsészeti intézetben volt. 1876-ban tanulmányutat tett, a mikor Németország összes borvidékeit, főkép Hochheim és a Rajnavidékét Mainztól Asmannshausenig többnyire gyalog beutazta s folyton szőllőkben folytatta útján Észak-Francziaország, Svájcz, Észak-Olaszország és Tirolban. 1877-ben tanulmányainak végeztével a klosterneuburgi igazgató báró Babó összes növendékei közül Mauret szemelte ki a st.-lousi (Amerika) nagy borüzlet vezetésére és felajánlotta neki ez állást. 1877-78 telén a döblingi F. Leibenfrost fiai czég nagy kiterjedésű pinczéiben praktizált. 1878 tavaszán megvette otthon a családi szőllőt és megalapította saját czége alatt a nagy-borkereskedést. Ez idő óta a kassai kereskedelmi és iparkamara több ízben küldötte ki, mint szakértőt, birálót. Az ismeretes németországi tokaji borhamisítás felderítésnél is közreműködött. 1880. az első kassai borkiállítás végrehajtó rendezője és biráló tagja volt. 1880. decz. a m. kir. földmívelési miniszterium kinevezte a tiszáninneni kerületben tizenegy megye területére szőllőszeti és borászati szaktanárnak. De szakemberek hiányában kiküldetett más kerületekbe is, beutazta egész Magyarországot és terjesztette az okszerű szőllőművelés módját. 1878-ban meglátogatta a párisi kiállítást és beutazta Dél-Francziaországot, Svájczot és az osztrák állam több borvidékét. Mint állami szaktanár 1886-ig működött. 1880-ban alapította Kassán a «Szőllőszeti, borászati és gazdasági Lapot», mint kiadó saját erejéből; ebben a szőllőszeti és borászati részt szerkesztette is az 1890. évig; ezentúl a gazdasági részt elhagyta s csupán mint szőllőszeti és borászati lapot adja ki és szerkeszti. Mint szaktanár és szerkesztő országszerte hirdette a szőllőszeti és borászati reformokat. Több filloxera ellen védekező egylet alakulását támogatta sikeresen és sok új szőllő berendezéséhez megadta a tervet. Az amerikai szőllőfajok terjesztésén is 1876 óta fáradozik. A cognac-ipar meghonosítását előmozdította s kisérletezésekből eredt cognac-mintákat küldött Francziaországba, melyeket ott jól sikerülteknek nyilvánítottak. A szőllőmunkások méltó díjazását, versenyek rendezését, oltás-tanfolyamok szervezését ő kezdeményezte. Tőle eredt a hegyi szőllők keresztbe mívelése, a változó csapmívelet, a javított karikás czombművelet a szőllőkben. A legegyszerűbb és minden vastagsághoz alkalmas «Tökéletes» szőllőoltó gépet is ő ismertette. Ő alapította az első amerikai szőllőtelepet Kassán, honnét jelenleg százezernél több szőllővesszőt küldöz szét évenként. Szőllőtelepe a legnemesebb csemegefajokból is több mint 600 szőllőfajt foglal magában. E mellett foglalkozik a gyümölcsészettel, méhészettel, fajbaromfi-tenyésztéssel, mezőgazdasággal sat. Számos egylet és testület rendes és tiszteletbeli tagja. 1898-ban Kecskemétre költözött és ott adja ki lapját. Itten ő indítványozta a «Karácsonyi bazárt» és ennek természetes folytatását az 1901. kecskemétvidéki ipar- és gazdasági kiállítást.
Szakczikkei a külföldön is jelentek meg.
Munkája: A szőllő helyes metszése. A szőllők főbb metszési módjait tárgyaló segédkönyv. A szöveg közé iktatott 19 ábrával. Kassa, 1898. (2. bőv. kiadás 24 ábrával. U. ott, 1899. 3. bőv. kiadás 27 ábrával. Kecskemét, 1901.).
Kiadta: A peronospora viticola és a black-rot. Az újabb tapasztalatok és a legújabb kútfők alapján. Irta Páter Béla. Színes táblával és a szövegbe igtatott 24 ábrával. Kassa, 1892. és a Szőlészeti és Borászati Lap Naptárát 1901. és 1902-re.
Szőllőszeti és Borászati Lap Naptára 1902. 11. l. arczk.
M. Könyvészet 1898-99.