ág. ev. lelkész, szül. 1749. decz. 20. Késmárkon (Szepesm.); középiskolai és lyceumi tanulmányait szülővárosában végezte (kivévén azon két évet, melyet a magyar nyelv megtanulása végett Szikszón és Sárospatakon töltött). 1772-73-ban Lipcsében a theologiát hallgatta. Hazatérve megválasztották a késmárki lyceum igazgatójának. Innét 1784-ben Bártfára, három év mulva Nagy-Szalókra ment lelkésznek és ez utóbbi állásban 1820-ig hivataloskodott. 1801-ben Nagy-Szalók környékén hasznavehető kőszenet fedezett fel. Itt a Nagy-Tátra alatt szabad idejét a botanikának szentelte, a Tátra természeti viszonyait tanulmányozta s a Tátra flóráját kutató (Wahlenberg, Townson) külföldi tudósokat is kalauzolta. Növényeit Kitaibelnek és Schultesnek küldötte; ő maga, noha éles szemű kutató volt, alig közölt valamit. Meghalt 1832. febr. 10. Késmárkon, hol utóbbi években nyugalomban élt. Könyvtárának egy részét és ásványgyűjteményét a késmárki lyceumnak hagyta.
Czikkei a Patr. Wochenblatt für Ungernben (1804. Beitrag zur Gründung einer bessern Landwirtschaft in Ungern); az Isisben (1834. Verzeichniss und Beschreibung der carpatischen Blätterschwämme, Agarici im Zipser Comitat in Ungarn, 112-féle gombának ismertetése, a szerző halála után Rumy adta ki); az Ungr. Magazinban (Beiträge zur Geschichte und gegenwärtigen Verfassung der ungrischen Sachsen in der Zips, mely hibásan van ab Hortis névvel aláírva).
Munkája: Ueber Witterung in der Zips, besonders unter den karpatischen Alpen. Wien, 1793.
Kéziratainak egy része Kitaibel Botanica geographica Hungariae cz. kéziratai közt van, melyeket Kanitz felsorol és részben ismertet. Nyomtatás alá rendezett kéziratát: Wegweiser durch die Zipser karpatischen Alpen, oder Beobachtungen und Erfahrungen in den Zipser karpatischen Alpen, Rumy Károlynak küldte; e mű azonban kiadatlan maradt és a m. n. múzeumba kerűlt. Mauksch Tamást többen összezavarják testvérbátyjával Mauksch Tóbiás gyógyszerészszel.
M. Hirmondó 1801. II. 107. sz.
Zeitschrift von und für Ungern III. 1803. 385. lap.
Annalen der Literur. Wien, 1811. III. 372. lap.
Társalkodó 1832. 19. sz.
Jelenkor 1832. 18. sz. (Nekr.)
Isis 1834. 655. lap. (Rumy).
Kanitz August, Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 133. lap.
Szinnyei Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 417. l. (Borbás).