Küküllő és Marosszék rendes főorvosa, szül. 1725-ben Kibéden (Maros-Tordam.); a marosvásárhelyi ev. ref. collegiumban tanult és 1754-ben az utrechti egyetemre ment, hol két év mulva orvosdoktori oklevelet nyert; további kiképzés és orvosi gyakorlat végett Göttingában, Marburgban és Bécsben tartózkodott. 1757-ben tért vissza szülőföldére és mint gyakorlóorvos Marosvásárhelyt telepedett le; rövid idő mulva Küküllő megye és Marosszék főorvosa és táblabirája lett. 1765. ápr. 18-án Mária Terézia az erdélyi nemesek közé emelte. Meghalt 1802. szept. 6. Marosvásárhelyt. 1800. máj. 24. írt végrendeletében 912 műből (1326 kötet) álló könyvtárát és nyomdáját a marosvásárhelyi ev. ref. kollegiumnak hagyta. Házát, mely a tanácstól 4968 mfrt-ra és 90 pénzre becsültetett, becsárban szintén a collegiumra hagyta.
Munkái:
1. Dissertatio medica theoretico-practica de melnacholia universali et hypochondriaca. Praeside Jo. Oesterdyk Schacht. d. 18. Maii. Trajecti ad Rh., 1756.
2. Positiones medicae inaug. num. LX de irritabilitate et aliis quibusdam mediciane capitibus ... ad d. 11. Junii. U. ott, 1756.
3. Diaetetica, az az: a jó egészség megtartásának módját fundamentomosan eléadó könyv. Kolozsvár, 1762-66. Két kötet.
4. Ó és új diaetetica az az: az életnek és egészségnek fenntartására és gyámolgatására, istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek a szerint való elészámlálása, a mint azokra reá kaptak, és eleitől fogva mind ez ideig magok károkra vagy hasznokra velek éltek az emberek, melyben hat darabokra intézve a maga elébbi diaeteticájának első darabját bővebben kimagyarázta; és sok ide tartozó régi szokásokkal s jeles történetekkel meg-világosította, s egyszersmind a természetnek szentséges helyeire is maga feleinek sok helyben a jeget megtörte; ugy hogy, ennyi részben e munka természet historiája gyanánt is szolgálhasson. Pozsony, 1787-93. Szerző rézmetszetű arczképével. Hat kötet.
Bod, M. Athenas 169. l.
Horányi, Memoria II. 597. l.
Benkő, Transsilvania II. 489. l.
Weszprémi, Succincta Medicorum Biogr. IV. 128., 142. lap.
Révai, Planum. Candidati. Jaurini, 1791. 77. l.
Vasárnapi Ujság 1864. 33. sz. arczk.
Maizner János, A magyar orvostudományi irodalom. Kolozsvár, 1885. 30. l.
Toldy Ferencz, A M. Nemzeti Irod. Története. Pest, 1864-1865. 112., 179. l.
Kanitz, Aug., Versuch einer Geschichte der ungar. Botanik. Halle, 1865. 73. lap.
Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. Collegium története. Marosvásárhely, 1896. 501., 717., 735. l.
Illéssy-Pettkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 271. l.