theologiai doktor, székesfejérvári kanonok, szül. 1815. okt. 24. Knyazán (Árvam.) M. József és Paulik Ilona polgári szülőktől; a gymnasiumot Rózsahegyen és Gyöngyösön (a magyar nyelv megtanulása végett) végezte, a bölcseletet és a három évi jogi tanfolyamot a pesti egyetemen hallgatta. 1837-ben a székesfejérvári papnevelőbe vétetett fel; a theologiát a Pázmány-intézetben tanult Bécsben; onnét visszatérve 1841. aug. 7. miséspappá szenteltetett fel és aug. 19. tanulmányi felügyelő s bölcseleti tanár lett. Miután a pesti egyetemen theologiai vizsgáit letette, 1843. aug. 23. Érdre, majd 1844-ben Ercsénybe küldetett segédlelkésznek. 1846. máj. 13. theologiai doktori oklevelet nyert. 1847. szeptember 4. a székesfejérvári plébánia administratora lett, egyszersmind theologiai tanár volt a seminariumban. 1851. máj. 7. szentszéki ülnök, máj. 8. a papnevelő vice-rectora lett. 1863. márcz. 29. kanonokká neveztetett ki. 1864. márczius 21. pedig az összes egyházmegyei iskolák felügyelőjévé. 1867. ápr. 5. a püspöki iroda igazgatója, okt. 3. a seminarium rectora lett és mint theologiai tanár 1873-ig működött. 1873. jún. 27. budai főesperessé és préposttá, 1876. júl. 18. székesfejérvári főesperessé neveztetett ki. Kegyalapítványi gondnok és zsinati vizsgáló is volt. Meghalt 1888. ápr. 15. Székesfejérvárt.
Munkái:
1. Theses ex universat theologia ... Budae, 1846. (A lelkipásztorságból magyarul).
2. Közös vagy tisztán katholikus elemi iskoláink legyenek-e. U. ott, 1869.
Pauer, Joannes, Historia Diocesis Albaregalensis. Albae-Regiae, 1877. 366. lap.
Székesfehérvár és Vidéke 1888. 44. szám és gyászjelentés.