kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1815. febr. 24. Tatán (Komáromm.); tanulását szülővárosában kezdte, honnét a középiskolai I. osztályt bevégeztével Székesfejérvárra ment és itt végezte a gymnasiumot; 1834. szept. 30. lépett a kegyes tanítórendbe Trencsében, hol 1835-36-ban novicius volt. A bölcseletet 1838-39. Váczon, a theologiát 1840-41. Nyitrán tanulta; ennek végeztével 1842. Nagy-Kanizsán volt gymnasiumi tanár. 1843. okt. 19. miséspappá szenteltetett fel és gymnasiumi tanár volt; 1848. Veszprémben, 1844. Debreczenben, 1845-66. Kolozsvárt; 1867-71. a gyergyó-szentmiklósi alsó reáliskola igazgatója, 1871-83. Déván az állami alreáliskola igazgatója, 1883-1893. ugyanott nyugalomban élt; 1893 óta Budapesten aranymisés pap.
1851-ben négy évtizedről szóló gyászjelentés-gyűjteményt küldött a m. tud. akadémiának két kötetben.
1840-ben munkatársa lett a rendi növendékpap társai körében Nyitrán megindított Zombori Lapok és Zombori Viszhangok cz. kézirati folyóiratoknak, melyeknek Hladik Bernát társával együtt szerkesztő kiadója volt. Ezen és a következő évben tatai tájszókat küldött a m. tudom. akadémiának. Irt verset és prózát a Regélő, Honművész, Rajzolatok és Nemzeti Ujság cz. hirlapokba. Czikkei az István bácsi Naptárában (1858. Áldástermő indítvány és módajánlás, mely szerint egy kisdedóvóval kapcsolatos szegényápoló intézetek faluhelyen alapíthatók, sőt jó siker esetében még a házaló koldulás is megszüntethető, dicsérette koszorúzott pályairat, 1859. Szent-László kő pénzei, Kő-gömbek, 1861. A néptanító mint selyemtenyésztő, 1860-1875. Erdély történelme).
Munkái:
1. Az egyetemes földrajz alapvonalai. Mű- és tudom. középtanodák számára. Az új tanrendszer értelmében. Kolozsvár, 1853. Táblázattal és térképpel.
2. Erdély földrajza a közelebbről életbe lépendő legújabb szervezet szerint. Alsóbb rendű iskolák számára. Erdély földabroszával. U. ott, 1854. (2. kiadás 1858. 3. k. 1868. U. ott.)
3. Ájtatos elmélkedések. A középtanodai r. k. ifjúság nagyhéti lelki gyakorlataira. Főleg Katona István latin eredetie után szerkesztve. U. ott, 1855.
4. Az Ausztriai közbirodalom honisméje, különös tekintettel Magyar- és Erdélyországra. Kiadja Majer István. Egy földképpel. Pest, 1857.
5. A selyemhernyótenyésztés alapvonalai. Kezdők útmutatására. Kiadta Barabás Károlyné. Kolozsvár, 1860.
6. Erdély külön történelme. Alsóbbrendű iskolák számára. U. ott, 1868. (2. kiadás).
Kéziratban: Magyarország földirata.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 316., II. 412. lap.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr. és a kegyestanítórend jegyzőkönyvéből.