törvényszéki napidíjas, szül. 1818. jún. 13. Tatában (Komáromm.); iskoláit szülővárosában, Magyar-Óvárt és Győrött végezte; az ügyvédi pályára akart lépni, de családi körülményei ezt nem engedték. Községi jegyző lett Mező-Örsön (Győrm.). 1848. szept. 17. a magyar kormány kinevezte népfelkelési vezérnek Veszprémmegye területére. Ekkor már Mátéfinak hívták, mely nevétől a szabadságharcz után eltiltatván, ismét családi nevét vette fel. Mint magán egyén élt és szabad idejét az irodalomnak szentelte. 1857-ben jegyző lett Ménfőn (Győrmegye), hol 1861-ig maradt, midőn megyei esküdt lett. Később hivatalát otthagyva, ismét hivatal nélkül volt. 1872-1876-ig mint törvényszéki irodatiszt volt alkalmazva. Ekkor hivatalától felmentetett (minden ok nélkül); utóbb, mint napidíjas volt a győri törvényszéknél alkalmazva 1883. júl. 8-ig, mikor öngyilkos lett.
Átkutatta a megyei, városi, káptalani, pannonhalmi s hédervári levéltárakat és terjedelmes munkán dolgozott: Győrmegye és város évlapjai a XVI. században.
Czikkei a Győri Közlönyben (a lap megalakulásakor 1857-ben az elsők közt volt, a kik a lapba írtak, 1859. 13-31. sz. Téti járás Győrmegyében, 1860. 56. sz. Helyreigazítás a helyreigazításra, 1865. 41-50. sz. Győr vármegye táblabírái, 1870. Vázlatok Györ multjából, 1871. 10-16. sz. Győr vármegye és város leírása, 1876. 1-19. sz. Történeti közlemények Győr vármegye és város multjából).
Győri Közlöny 1883. 57. sz.