r. kath. lelkész és felső népiskolai igazgató, szül. 1866. júl. 17. Nagy-Surányban (Nyitram.); gymnasiumi tanulmányait 1879-83-ban Érsekujvárott, 1883-85. Selmeczbányán, 1885-87. Egerben, a theologiát 1887-1891-ig a budapesti egyetemen végezte. 1891-92-ben káplánkodott Nagyszalatnán, 1892-1893. Turócz-Szucsányban; 1893-1894-ben nevelő volt nemeskéri Kiss Pál családjánál Gödön (Zólyommegyében); 1894 óta káplán Körmöczbányán. 1897 végeig az ottani magyar egyesület választmányi tagja és a kath. legényegylet elnöke volt. A német-tót polgárság között a magyar nyelvet és hazafiságot terjesztette; egyszersmind a városi gazdag levéltárban több évig történelmi kutatásokat végzett. 1898. jan. 5. Rimely Károly beszterczebányai püspök kinevezte a korponai állami s községi felső népiskola igazgatójának. Korponán, tanügyi foglalkozásán kívül a városi levéltárt rendezi s az általa alapított városi múzeumot numismatikai gyűjteménynyel és több régiséggel gazdagította. 1898. aug. a hontmegyei történelmi kiállítás diplomatikai részét rendezte és a szept. 29. alakult honti múzeum-társulat megválasztotta titkárává.
Czikkei a Felvidéki Hiradóban (1885. 37. sz. Ünnepi beszéd a koronázás évfordulóján, 1893. Magyarbéli Bosnyák Zsófia); a Nyitram. Közlönyben (1888-90. Nyitramegye helynév-magyarázata, 1890. Bosnyák István báró nyitrai püspök, Bosnyák Tamás, 1891. Bosnyák Zsófia); az Érsekujvári Lapokban (1889. Érsekujvár alapítási éve, Bánkeszi leletek, Adalékok az érsekujvári járás történetéhez, Kisfaludy Sándor testőrtársai, 1890. Mikor tótosodott el Nagy-Surány, 1891. Surány várának jövedelme a XVI. században, 1894. Czigány-korszak a magyar zene történetében); a Korponai felső népiskola Értesítőjében (1890. Korpona 1848-49-ben, 1898. Mikor és mi czélból épület a korponai Tarisznyavár? 1899. Az 1599. bányavidéki tatárjárás); a Nyitramegyei Szemlében (1895. Milyen volt a surányi vár? Janosik és társai, tót szegénylegények, Török beütések Nyitravármegyébe, A végvárak állapota Érsekujvár 1663. bukása után, 1896. Iparos élet a czéh-világban, 1897. Érsekujvár utolsó hadi dicsősége II. Rákóczy Ferencz alatt, Nyitra a törökök alatt); a M. Sionban (1896. az 1596. pozsonyi országgyűlés VIII. Kelemen pápához intézett feliratának egykorú másolata); a Beszterczebánya és Vidékében (1896. Török pusztítások és hódoltság a XVI. században); a Századokban (1896. Érsekujvár alapítási éve: 1545., 1898. Pálffy Miklós honti születéséről); a Barsmegye millenniumi Emlékkönyvében (1896. Körmöcz sz. kir. város ipara és kereskedelme hajdan és most); a Hadtörténelmi Közleményekben (1897. Érsekujvár második alapítása 1573-1580); az Ország-Világban (1898. A hontvármegyei történelmi kiállításról); a Honti Lapokban (1898. Hontmegye a törökök alatt); a Korpona és Vidékében (1898. Régi nemzetiségi viszályok Korponán, 1899. Czigányok a magyar zene történetében, 1900. Thúry György a honti hős 1520-1571.; Palásthi csata 1552. aug. 10. 11. A szalkai diadal 1544. szept. 9., Korpona sz. kir. város régi czímere 1218-ból II. Endre királytól); a Kath. Szemlében (1899. Török-magyar harczok az északnyugati Magyarországon 1530-64); a Zólyomvármegyei Hirlapban (1901. Zólyom várának kapitányai); a Honti Naptárban (1900. Honti végvárak a török alatt).
Munkái:
1. Nagy-Surány hajdani vára történeti vázlata. Érsekujvár, 1889. (Ism. Érsekujvári Lapok 22., Érsekujvár és Vidéke 38., Nyitramegyei Közlöny 37. sz.)
2. A magyarbéli Bosnyákcsalád története. Körmöczbánya, 1895. (2. kiadás; pályamű, melyet Fraknói V. 100 frttal jutalmazott; Ism. Századok. 1. kiadása a budapesti növendékpapság Munkálataiban 1892-ben jelent meg.).
3. Korpona sz. kir. város birái és polgármesterei 1266-1898-ig. Ipolyság, 1898.
4. Korpona 1848-49-ben. Korpona, 1900 (Különnyomat a korponai felső népiskola Értesítőjéből).
5. Drégely és Palánk katonai szerepe a törökök alatt 1552-93. U. ott, 1901. (A hontmegyei muzeum-társulat kiadványai I.)
A Korpona és Vidéke cz. lapnak 1898. decz. 4. egyik alapítója és 1900. okt. 25-ig társszerkesztője volt.
Felolvasása a honti Casinóban 1901. február 2.: Régi honti nemzetségek.
Magyar Társadalom 1897. 8. sz.
Nyitravármegye (Magyarország vármegyéi). Bpest, 1899.
Schematismus Neosoliensis 1900.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 238. l.