Mattyasovszky Jakab (mátyásfalvi),
nyug. m. kir. osztálygeologus, M. László cs. kir. huszárkapitány és Gillj Katalin fia, szül. 1846. okt. 15. Salicets-Buzzolinoban (Modena mellett, Felső-Olaszország). 1849-ben szüleivel néhány évet a család birtokán Tótfalván (Szepesm.) töltött. 1856-ban családjával ismét külföldre vándorolt és Svájczban, majd Olaszországban lakott. M. középiskoláit Sct.-Gallenben és Luganoban végezte s utóbb a Reggio-Emilicaban az állami instituto technicoban nyilvános vizsgálatot is tett. Ennek alapján 1865-ben a selmeczbányai bányász- és erdészakadémia rendes hallgatója lett és azt 1869-ben végezte. Időközben egy évet 1863-64-ben a modenai egyetemen töltött, a hol chemiát, physikát és anatomiát tanult. 1869. decz. a m. kir. pénzügyminiszterium számügyosztályában gyakornokká, 1872. jan. a földtani intézethez ugyancsak gyakornokká nevezték ki. 1872. nov. segédgeologussá, 1874. nov. osztálygeologussá lépett elő és 18 évi szolgálat után nyugalomba vonult Pécsre, hol ipjának Zsolnay Vilmosnak majolikagyárában működik és annak halála után az agyagipar hazai fellendülését tűzte ki feladata tárgyául.
Czikkei a Földtani Közlönyben (1872. Könyvism., 1874. A mezőgazdászat czéljainak megfelelő földtani térképek készítéséről, 1876. évi nyári idő alatt a m. kir. földtani intézet geologusai által eszközölt földtani fölvételek eredménye, 1878 Muraközi harmadkori ős emlős maradványok, 1879. A Glenodictym egy uj lelethelye Erdélyben, Jelentés az 1878-ban Szilágymegyében eszközölt földtani fölvételről, 1880. Árvíz lecsapolási kisérlet elnyelő kúttal, 1881. Földtani fölvétel Szilágymegyében, 1882. A Sajómelléki széntelepek kiváló tikintettel a báró Radvánszky-féle kazai uradalom területén feltárt széntelepekre); a Pester Lloydban (1877-78. Kritikai tárczaczikkek a földtan köréből); Természetrajzi Füzetekben (1878. Glenodictyum Carpathicum, Maty., egy táblával, 1880. Palaeontologiai adalékok a baranyamegyei felsőmediterrán rétegek ismeretéhez, egy tábl.); a Magyarországi Kárpát-egyesület Évkönyvében (1879. A Magas Tátra geologiai vázlata); a Földtani Értesítőben (1880. Geologiai és földmívelés, 1882. A sárkányi petroleumforrásról); a Természettudom. Közlönyben (1885. Recsk vidékén mutatkozó petroleumnyomok); az Emléklapok Pécs szab. királyi város multjából és jelenéből, szerk. Ágh Timot. Pécs, 1894. cz. munkában. (Pécs geologiai viszonyai. Zsolnay Vilmos életrajza, A Zsolnay-féle majolika-, porczellán- és agyagiparárú gyártelep leírása); a Várady Ferencz, Baranya multja és jelenje cz. munkájában (Pécs, 1896. I. Baranya geologiája, ábrákkal).
Munkái:
1. A m. kir. földtani intézet könyvtárának czímjegyzéke. Bpest, 1875. (Stürzenbaum Józseffel együtt).
2. A Dunameder földtani viszonyainak befolyása Budapest és környékének vízáradására. U. ott 1876. Egy kőnyom. táblával. (Különnyomat a Földtani Közlönyből).
3. Az agyag-, üveg-, cement- és ásványfesték-iparnak szolgáló magyarországi nyersanyagok részletes katalogusa. U. ott, 1885. (Petrik Lajossal együtt. A m. kir. földtani intézet kiadványa az 1885. országos kiállítás alkalmából).
4. Nagy Károly és Ákos vidéke (15 zóna XXVI. rovat) és Tasnád-Széplak vidéke (16. zóna XXVII. rovat 175.000 földtanilag fölvéve. U. ott. 1892. (Szontagh Tamással együtt).
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1892.
M. Állam 1901. 144. sz. és Pethő Gyula szives közlése.