főreáliskolai tanár és czímzetes igazgató, szül. 1855. máj. 19. Pesten; elvégezvén a gymnasiumot, a budapesti egyetem jogi karán három félévet és a bölcseleti karon szintén hármat a classica és modern philogiából hallgatott. 1877. decz. 21. tanári oklevelet nyert a franczia és német nyelv tanítására. 1876. szept. 2. helyettes, 1878. márcz. 4. pedig rendes tanárrá neveztetett ki a szegedi főreáliskolához. A köztörvényhatósági bizottság tagja, az 1879. szegedi árvíz alkalmából a reáliskolai épületbe menekülők felügyelője és figyelmes gondozója volt. A velenczei kiállításon a szegedi királyi bizottság műszaki osztályát képviselte; e képviseletért és az árvíz alkalmával tanusított közhasznú működéseért 1882. a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte. 1891. szept. 1. saját kérelmére a budapesti felsőbb leányiskolához helyztetett át; jelenleg a budapesti VI. kerületi m. kir. állami főreáliskolában a franczia és német nyelv tanára. 1901-ben a tanügy terén (főleg a párisi kiállítás alkalmából) szerzett érdemeiért a király a főreáliskolai igazgató czímét adományozta neki.
Czikkei: a szegedi főreáliskolai Értesítőjében (1881. A franczia nyelv és orthographia a XVI. században, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1882); a Szegedi Hiradóban (1882. 107-118. sz. A tizennégy védszent cz. beszélye, 129., 130. sz. A világ végéről, Tunsch Pál után, 1885. 47. sz. Egy kereskedelmi középiskola érdekében, 1887. 71. sz. Juliette Lamber, Madame Edmund Adam és könyvismertetések); írt a Közoktatásba és az Egyetemes Philol. Közlönybe (1893. könyvism.).
Munkája: Jelentés a Velenczében tartott III. nemzetközi földrajzi kiállításról. Szeged, 1882.
Szerkeszti 1900 óta a Német Könyvtárt és a Franczia Könyvtárt Budapesten Theisz Gyulával együtt, az elsőből hét, a másikból tíz füzet jelent meg eddig.
Kiszlingstein Könyvészete.
Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története. Szeged, 1895. 157. l.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi akadémia története. Bpest, 1896. 110. l.
Budapesti Hirlap 1901. 58. sz.