ev. ref. főgymnasiumi tanár, szül. 1859. márcz. 28. Miskolczon (Borsódm.); a gymnasiumot Egerben végezte; szüleit korán elvesztvén az élet gondjai nehezedtek reá; ezért a tanári pályát választotta s négy évig a pesti egyetemen bölcselethallgató volt. Ezután a Chotek grófi családnál nevelősködött. 1887-88-ban a budapesti gyakorlő főgymnasiumnál mint gyakorló tanár működött. 1888-ban Debreczenben helyettes tanár volt. 1889. nyert tanári oklevelet és azóta a szatmári ev. ref. főiskolában a magyar és latin nyelv és irodalom tanára. Pályanyertes prologjával nyitották meg 1890-ben a szatmári városi szinházat, melynek létesítésén társadalmi téren sokat buzgólkodott; a Kölcsey-kört is ő alapította (1890), melyben mint az irodalmi szakosztály elnöke jelenleg is működik. 1897 óta a városi törvényhatóságnak is tagja.
Költeményei és czikkei a következő lapokban jelentek meg: Egri Népujság (1878), Mátra Vidéke, Egri Lapok (1878-79), Földgömb (1879), Regélő Themis (1880), Veszprém és Veszprémi Független Hírlap (1881-82), Székesfehérvár és Vidéke, Szabadság, Fehérvári Hiradó (1881-83), Baja, Bajai Közl. (1883), Budapesti Bazár (1883), Szentes és Vidéke (1884-85), Vasárnapi Ujság (1884., 1887), Eger és Vidéke (1884), Koszoru (1884), Ország Világ (1884), Fővárosi Lapok (1885), Pesti Napló (1885): a szatmári ev. ref. főgymnasium Értesítőjében (1892 A magyar dráma legrégibb nyomai); a Szatmár-Németiben (1900. 49. sz. Vörösmarty Mihály emlékezete), a Szamosnak is munkatársa volt.
Munkái:
1. Aranka. Tündéries elbeszélés. Bpest, 1883. (Ism. Főv. Lapok.).
2. Petőfi Sándor élete versekben. Nagyszombat, 1885.
3. Petőfi Sándor élete és költői működésének vázlata. Bubenik Ferencz után ford. U. ott, 1884.
4. Feri. Költői beszély. U. ott, 1885. (Ism. Főv. Lapok 132., P. Napló 256. sz.)
5. Fazekas Mihály élete és munkái, felfedezett verseivel. Debreczen, 1888. (Ism. Debreczeni Ellenőr 230., Főv. Lapok 341., Egyetértés 333., Vasárnapi Ujság 48. sz. Egyet. Philol. Közlöny 1889. 148., 376. lap.)
6. Fazekas Mihály Ludas Matyija. A bécsi 1817. 2. kiadás után sajtó alá rendezte, szerzője rövid életrajzával ellátta. Szatmár, 1891. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891. 422., 686.).
7. Hulló levelek. Költemények. Szatmár, 1893. (Ism. Főv. Lapok 138. sz. Vasárn. Ujság 27. sz., Budapesti Hirlap 144. sz.)
Szerkeszti a Szatmár-Németi cz. helyi lapot 1897. decz. 14. óta.
Alkalmi színdarabjait: Multak emlékei, az ezredéves ünnepélyek alkalmával 1896-ban és Dicső multunk, a szabadságharcz 50 éves fordulóján 1898-ban előadta a szatmári színtársulat.
Álnevei és jegyei: Zuárd, Balatoni B., M. L. és *** (a vidéki lapokban).
M. Könyvészet 1888., 1893.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 407. l. (Négyesy László).
Irodalomtörténeti Közlemények 1897. 18. és köv. l.
Vajda Emil Névkönyve 204. lap és önéletrajzi adatok.