kir. tanácsos, a m. n. muzeumi Széchenyi-könyvtár nyug. őre, a m. tudom. akadémai levelező tagja, szül. 1797. nov. 23. Nagy-Kátán (Pestm.), hol atyja Rothkrepf József néptanító volt, ki 1804-től Pesten működött; ekkor M. is a fővárosba költözött s itt végezte a középiskolai s egyetemi tanulmányait; ekkor a jogi pályára lépett; 1817-ben a kir. táblán le is tette a jegyzői esküt, de hajlamai és körülményei más irányba terelték. A Prónay Simon báró fiának Lászlónak és Széchenyi Lajos gróf fiának Károlynak nevelését fogadta el Bécsben. 1816-30-ig volt nevelő s már ekkor előszeretettel foglalkozott a zenével, a grófi családdal Bécsben töltött évei alatt pedig még inkább kiművelte zenei tehetségét. Már 11 éves korában magyar nótát írt négyes vonó hangszerre; 1827-től 1830-ig: Hunnia, Pannonia és Flóra czínek alatt tíz füzet hangjegyet bocsátott közre, és egy füzet magyar dalt Magyar dallos cz. alatt. 1830. nov. visszajött Pestre, hol jogi tanulmányait bevégezte s két év mulva ügyvédi oklevelet nyert. 1833. ápr. 1. megindította az első magyar szépirodalmi lapot, a Regélőt és ennek társlapját, a Honművészt (az előfizetők száma ekkor 703 volt, ezek közt 184 nő), melyeket 1841. jún. végeig szerkesztett. A Honművészben állandó rovatot nyitott a szinművészetnek és ez által tetemesen hatott a nemzeti szinművészet fejlődéséáre. 1833. november 15. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjának. 1837. jún. 14. a nádor kinevezte a múzeum számára megvett Jankovich-féle könyvtárbizottság jegyzőjéül, júl. 26. pedig a nemzeti szinház zeneügyi igazgatója lett, mely hivatalát azonban csak deczember 17-ig viselte; szeptember 17-én a budapesti hangászegyesületnek titkára lett. E társulat 1840. február 16. megbízta nyilvános énekiskolája igazgatásával, melyből a hangászegyleti, ma már a nemzeti zenede alakult. Rothkrepf családi nevét 1837-ben változtatta Mátrayra. 1846. júl. 26. Széchenyi Lajos gróf ajánlatára kineveztetett múzeumi könyvtárőrré. Ezen év vége felé a Ludoviceumba 1838-ban vitetett Széchenyi országos könyvtárt átszállította a m. n. múzeum új épületébe s egyedűl maga egy szolga segítségével ideiglenesen felállította. E mellett szorgalmasan dolgozott a nemzeti képcsarnok és kedvencz intézete, a hangász egyleti zenede ügyeiben. Fontosabb teendői voltak még 1846-ban a Horvát István előde hagyatékának leltározása és a Pyrker-képtár művészi leírása. Már a negyvenes évek előtt állandó teendőinek egyike volt a hangversenyek szövegkönyveinek fordítása. Nem említve kisebb zeneköltői kiserleteit, két nagy vállalathoz is kezdett: a régi historiás énekeknek, s ezek közt Tinódi dallamainak megfejtéséhez népdalaink egyetemes kiadásához. Az elsőt a m. tud. akadémia megbizásából terjedelmes történelmi s más magyarázó jegyzetekkel végre is ahjtotta, de a népdalok egyetemes gyűjteményéből csak három füzet jelenhetett meg (94 dal magyar és német szöveggel). A múzeumi könyvtárban maga írta a legtöbb czédulát és különösen becsesek a könyvekbe írt fölfejtő jegyzetei az álnevű vagy névtelen írókról és a könyvek provenientiájáról. 1875. márcz. 3. nyugalomba vonult kir. tanácsosi ranggal. Meghalt 1875. júl. 17. Budapesten. A m. tudom. akadémiában Bartalus István 1877. márcz. 27. tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei: a Hasznos Mulatságokban (1824. I. Rozner váczi születésű s Pesten nevelkedett tenordalnok élete, Baczkó világtalan professor rövid említése, Rossini Joachim életirata, Pünkösdi király csepregi lófuttatáson; e népszokást, mint megjegyzi, ő hozta először nyilvánosságra; Magyar nóták Csermáktól, Magyar nóták, Magyar muzsikának uj példái, II. Magyar nóták. Nemzeti muzsika); a Tudományos Gyűjteményben (1825. IV. Magyarok által vagy idegenektől hazánkat illető külföldi nyelven írott könyvek ismertetése, 1827. VI. Széchenyi Julianna grófné, 1828. VI., X., 1829. II., III., 1830. IV., 1832., VII., VIII. A muzsikának közönséges története, összesen 200 lap terjedelemben. 1831. III. Dr. Kiss János); a Regélőben (1833. I. Szentgyörgyi Czeczilia, Kanizsai Dorottya, Báthory Zsófia, Székely Klára, Szagani Margit, Bánffy Miklósné, Pathóczy Zsófia, Báthori Anna Frangepán Kristófné, Ország Ilona, Edua kun herczegnő, A soproni kádárlegyén, Egy angolné a comói bérczek banditái között, Sz. Simon és hívei, A nádor ispán és országbiró hiteseiknek foglalatosságaik a magyar királynék koronázásakor, Horvát István után latinból, Bihari leányvásár, Tivoli, Értekezés a rejtvényről, II. Niger folyóvize Afrikában, Afrikai utazás, Északamerikai rajzvonatok, Otaheiti és Sandwich szigetek, Szécsy Mária, Dobozy Mihályné, Báthory Erzsébet, III. Szigetvári hős asszony, A magyar asszony katona, Egri hős asszonyok, 1834. I. Mária anna Karolina Pia, Lázár Borbála és Baróthi Katalin, Kornis Katalin csík-széki leány elszármazása, Ditrói székely asszony, Uj év napján, Lord Howt, A megsebesült, II. Kassai hős asszonyok, Veszprémi hős asszony, Szenegalparti kunyhó, III. Árva vára, Amerikai rajzvonatok, IV. Az üres szék, Jó Guzmán, 1835. I. Kőszeghi hős asszonyok, I. Ferencz, I. Ferdinánd, John Towsend, Trencsin, A hős magyar leány, II. Mária Dorothea Magyarország nádornéja, Töredékek egy philhellen zászlóalj történetéből, A Széchenyiek, Zumalacorreguy, Fetz Ali Knurr, 1836. I. Attila feleségei, Gizela szent István felesége, Eszterházyak, Fitzgerald Arthur, Attila, II. Első Mária magyar királyné, Mária Christierna Báthory Zsigmond hitvese, Egy jelenet egy párisi bérkocsisok csapszékében, Visegrád, 1837. I. Coburg Kohári herczeg, József cs. k. főherczeg, Pestvármegyei lakosok, Bács vármegyei lakosok, Fraknói vára, II. Kelemeniek Tótországban, A Telekyek, 1838. II. Victoria Alexandrina angol királynő koronáztatása, 1841. Kiss Iván,); a Honművészben (1833. I. II., Magyar szorgalom és mesterségek rajzolatja, 30 czikk, II. Tudós magyar asszonyok 1829-ig, 7 czikk, III. A luxori obeliszk, Rókavadászatok Fóton, 1836. I. Közlemények Clair Ignácz gymnastikai intézetéből, Válasz Bajza úrnak a Honművész színi kritikáiról írt nehány szavára, II. Németországi szinházak, Párisi theatrumok, Londoni theatrumok, Olaszországi theatrumok, Játékszíni római szokások, Franczia theatrumok, Virág Benedek, Kisfaludi Károly, 1837. I. Malibran Maria Felicia, Magyar szinészet történetéhez, II. Kupeczky János festész, Töredékek a magyar szinészet történetéhez, 1838. I. Pestbudai hangászegyesület története, 1839. I. Liszt Ferencz, Még néhány szó a parodiázálásról budapesti magyar szinpadunkon, 1841. 50. szám, Felszólítás a pesti nyilvános énekiskola ügyében), A Pesti Hirlapban (1841. 58-ik szám, A pestbudai hangászegylet által feállítandó nyugpénzintézet ismertetése); az Akadémiai Értesítőben (1850. A Simor-codex, és a magyarországi carthausiakról, 1851. A magyar nyelv idvatozásáról hazánk tanodáiban a XVIII. század folytán, 1852. A magyar népdalok kitünő sajátságairól zenei tekintetben, Ozoray Imre Krisztus és Antikrisztusról szóló munkája 1525. 1853. A magyar naptárakról a közelebb lefolyt négy század alatt, 1854. Magyar codexek ismertetése); a M. Hirlapban (1851. 560. sz. a nemzeti képcsarnok szept. 8. megnyitásakor tartott beszéde, 561., 562. sz. A nemzeti képcsarnok alakító egyesület feladatáról, 1852. 940. sz. Melyik a pottendorfi Cynosura első kiadása); a Hölgyfutárban (1854. 7. sz., Biró Francziska Xaveria, 8. szám, Normannok az ausztriai birodalomban 1752-től); a Magyarország és Erdély Képekben (1853. Bihari János, 1854. Markó Károly, III. Gróf Széchenyi Ferencz, IV. Magyar zene és a magyar czigányok zenéje); a Divatcsarnokban (1854. Magyar nemes ifjak kitüntetése egy bécsi caroussel alkalmával 1752., Magyar rabok megváltási módja a XVI. században, Pénzszűke honunkban a XVI. száz., Viza halászat Komáromban a XVI. száz., Eszterházy Pál herczegnek, mint cs. kir. követnek bemenete Nápolyba 1752. és oklevelek); az István bácsi Naptárában (1857. Rothkrepf József pesti tanítónak életrajza); a Napkeletben (1858. Bihari János); a M. Könyv-Szemlében (M. kézirataiból; 1888. József Nádor törekvései a wolfenbütteli Corvin-codexek visszaszerzésére). A Közhasznú Esmeretek Tárába is írt életrajzi és zenészeti czikkeket. Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Verzeichniss der Mitlgieder des Pester und Ofner Musikvereins im Jahre 1836-37. Pest.
2. A pestbudai hangászegyesület kormányzó bizottságának jelentése. U. ott, 1837., 1838. és 1839-re. (Magyar és német szöveggel). Három füzet.
3. Különbféle ájtatos énekek. Verschiedene fromme Lieder. Sopron, 1840. (Névtelenül.)
4. Pestbudai hangászegyesület igazgatása alatt nyilvános énekiskola szabályai és első alapítóinak névsora. Pest, 1840. (Magyar és német szöveg).
5. A pestbudai hangászegyesület évkönyve. U. ott, 1840-64. XXV évfolyam. (Magyar és német szöveg. Az 1852-ben: A budapesti zeneintézetek és a mostani zenede története).
6. Az 1836. évben alapított pestbudai hangászegyesület szabályai. U. ott, 1841. (Németül: U. ott, 1841.).
7. A pestbudai hangász egyesület nyugpénzintézetének alapszabályai. U. ott, 1841.
8. A pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilvános énekiskola növendékei. U. ott, 1841.
9. A nemzeti képcsarnokok alakító egyesület alapszabályai. U. ott, 1845.
10. A nemzeti képcsarnokot alakító egyesület évkönyve. U. ott, 1845-61. XVII évf.
11. Pyrker János László egri patriarchaérsek képtára a m. nemzeti múzeum képcsarnokában. U. ott, 1846. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1851. Németül U. ott, 1851.).
12. Kimutatás néhai Horvát István Széchenyi-országos könyvtári őr könyvtára s ehhez tartozó gyűjtemények felől, az ország nádorispánjához 1846. Kisasszonyhó 16. napján az említett nagytudományú férfiú végintézete teljesítője Károlyi István, Reseta János s Waltherr László által felterjesztett részletes irományokkal. U. ott. (Névtelenül.).
13. Emlékbeszéd Horvát István Széchenyi-országos könyvtári őr fölött a magyar nemzeti múzeumban 1847. jún. 13. U. ott, 1847.
14. A magyar nemzeti múzeumban létező nemzeti képcsarnok ünnepélyes megnyitása 1851. szept. 8. U. ott, 1851.
15. Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. A m. tud. akadémia megbizásából megfejtve. U. ott, 1850. (I. köt. 1. füzet).
16. Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye. U. ott, 1852., 1854., 1858. (I. k. 1. és 2. f., II. k. 1. f. Kettős kiadásban: magyarul és németül).
17. Dicsértessék a Jézus Krisztus. Dal, zongorakisérettel. U. ott, 1855.
18. Dicsének a boldogult szűz Mária szeplőtlen fogantatásáról. Pályanyert szövegét írta Szabó Imre, zenéjét m. U. ott, 1858. (Melléklet a Religio 50. számához).
19. Krisztus az olajfák hegyén. Ima dalmű. (Oratorium). Zenéjét szerzé Beethoven Lajos. Magyar szöveggel először adatott elő Pesten a m. n. múzeum dísztermében 1860. ápr. 1. U. ott.
20. Dalok a XVI. századból négy énekszóra zongorakisérettel. U. ott, 1860. (Tinódi Sebestyén arczk.).
21. Két beszéde a szavalati tanszék ügyében, mint a pest-budai zenede igazgatójának. U. ott, 1861.
22. Beszéde a szavalati tanszék ügyében, mint a pest-budai zenede igazgatójának 1865. jan. 8. U. ott. (Különny. a zenede Évkönyvéből).
23. A rendszeres szavallattan alaprajza. Tankönyvül írta. U. ott, 1861.
24. Megnyitó beszéd a pest-budai zenedei szavalat-osztály megnyitása másod évfordulati napjának megülése alkalmával. U. ott, 1862.
25. Egyetemes szövegkönyv a pest-budai zenede négyszázados ünnepélye alkalmával 1865-ben tartott zeneelőadásokhoz. U. ott, 1865.
26. A magyar nemzeti múzeum korszakai. U. ott, 1868.
27. A Konstantinápolyból legujabban érkezett négy Corvin-codexről. U. ott, 1870. (Értekezések a nyelv és széptudom. köréből II. 1.).
28. Vallomás a halál előtt. Hármas Illés. U. ott, év n.
Kéziratban: a budap magyar játékszinképző iskolának terve 1835.; Egy helyes opera felállításának módjai 1837.; B. Mednyánszky Alajos vágvizi utazásának fordítmánya. 1833-35.; Kézikönyv, melybe némely nevezetes íróknak s más egyebeknek jeles vagy emlékezetre méltó modásaik feljegyeztettek, két kötet; Emlékmondások nagyobb gyűjteménye, kötetlen lapokra írva s a szerzők szerint beosztva. A Nádorcodexben levő XIV. századi három hymnus, megfejtve és átírva 1850.; Zeneszövegek fordításai: A tékozló fiú, opera három felv. Scribetől 1848.; A képzelgő, víg opera három felv. 1854.; 35 dal olasz, franczia s németből 1848-58.; Régi s újabb magyar népdalok gyűjteménye négy kötet; Somogyvár és Kupavár, s a XVI. századig ott virágzott Szent Egyed apátsága története, okmánytárral; Magyar dalszövegek, eredetiek és fordítások, a pest-budai zenede használatára 1859-62. (az eredetiek a szerzőtől készített eredeti dallamokra); Gyakorlati szavalmányokra magyar írók munkáiból kiszemelt művek gyűjteménye: prózában két kötet, költeményekben két kötet, szinművekből egy kötet; Megnyitó beszéd a pest-budai zenedében 1863. febr. 3. A m. n. múzeumban: Magyar könyvészeti összeállítása: Tom. I. Régi magyar kéziratok sora századok szerint, 8rét 99 levél; Tom. II. A XVI. századbeli magyar nyomtatványok, 8rét 62 levél; Gróf Széchenyi Ferencz a m. n. múzeum alapítója 1853.; Kimutatás néhai Horvát István Széchenyi-országos könyvtári őr könyvtára és ehhez tartozó gyűjtemények felől, ívért; A Konstantinápolyból visszakerült Corvin-codexekről és egyéb jegyzetek, 4rét 17 levél. Levelei Walther Lászlóhoz. Pest, 1847. ún. 24., Simonffy Kálmánhoz 1854. nov. 13. Zeneműveit melyek megjelentek és kéziratban maradtak, elősorolja Bartalus.
A Mátray-codex, a m. n. múzeum tulajdona, M.-ról elnevezve, XVII. századi gyűjtemény 12-rét kötet, melyben 44 vegyes ének és Balassa Bálintnak 17 éneke, együtt 61 ének van. (Thaly Kálmán a Vitézi Énekek bevezetésében szól róla s ott és Adalékaiban közli a vegyes énekeket).
Álnevei és jegyei: Verbegyi (a Tudom. Gyűjteményben) és R. G. (a Hasznos Mulatságokban).
Jelenkor 1838. 1. sz., 1846. 52. sz.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
Honderű 1847. II. 12. sz.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 340. l.
Pester Lloyd 1856. 142. sz.
Fereczy és Danielik, Magyar Irók I. 315. lap.
Dux Adolph, Das ungarische National-Museum. pest, 1858.
Vasárnapi Ujság 1860. 33. sz. arczk., 1875. 31. sz.
Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862. 391. l.
Iskolai Kis Tükör 1867. 265. l.
Budapesti Közlöny 1869. 64. sz.
Akadémiai Almanach 1866. 204., 1870. 223., 1871. 243. l. (Kisebb nyomtatványai).
Akadémiai Értesitő 1875. 222., 1877. 87. l.
Bartalus István, Emlékbeszéd Mátray Gábor felett. Bpest, 1877.
Magyar Könyv-Szemle 1883. 75., 1884. 38., 1885. 9., 1899. 112., 255., 266. lap.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Századunk Névváltoztatásai 157. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 407. lap.
A m. n. múzeum (1802-1895.). Bpest, 1896. és gyászjelentés.