bölcseleti doktor, hirlapíró, M. (Rothkrepf) Ferencz uradalmi orvos és Schmiedt Mária fia, Mátrai Gábor m. n. múzeumi könyvtár-igazgatóőr unokaöcscse, szül. 1846. aug. 15. Fóthon (Pestmegy); tanulmányait Esztergomban és Pesten az egyetemen végezte, hol bölcseletdoktori oklevelet is nyert. Tehetségével és készültségével nem volt arányban vérmérséklete, mely neki igen nyughatatlan, siker nélküli és küzdelmes életet szerzett. A hatvanas évek kezdő irói nemzedékének figyelemre méltó tagja volt. A kritikával és kutatással járó életrajziráshoz vonzódott leginkább. Mindig igen használható ember volt, az is maradt, de sem a polgári foglalkozásokban (a tanári pálya kecsegtetően nyilt volna meg előtte, mely Kolozsvárt a 70-es évek elején az épen akkor szervezett egyetemnél várt reá, de egy könnyelmű lépésével örökre eltávolodott szépen indult pályájától) sem az irodalomban nem tudott sem állanódságra, sem nevesebb állásra szert tenni. Ekkor az Ompolyi nevet vette fel. viszontogságosan vergődött végig az életen Magyarország különböző vidékein. Végre Fóthon rokonai körében húzta meg magát, hol atyja és bátyja orvosok voltak, ott élt évekig egyszerű szegénységben anyja körében. A fóthi dal 50 éves jubileuma alkalmából emlékünnepélyt rendezett a fóthi szőlőkben és emléktáblával jelölték meg a Fáy András-féle pinczét, hol Vörösmarty először szavalta el híres bordalát. 1896-ban anyja is meghalt és ő mint idő előtt elöregedett ember halt meg 1897. decz. 8.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1859 Kemény Simon és a szent-imrei csata, 1866. Kiss Károly, 1875. A fóthi Garay-ház, 1877. Idősb. gróf Károlyi István); a Religióban (1860. I. Az anyakönyvek kora, II. A medgyesi 1588. országgyűlésnek a jézus-társaságiak ellen hozott határozata); a Hazánk és a Külföldben (1865. A «Fóthi-dal» szülőhelye, 1866. Szent koronának őrzési helye Nagyszombatban. Mikor is született Kisfaludy Károly, Kisfaludy Károly nemtője); a Családi Körben (1866. Ányos Pál, rövid költői élet, Balassa Bálint, történelmi rajz, Czuczor Gergely, 1871. Télfy István); a Fővárosi Lapokban (1866. Másfél év irodalmunk életéből 1793-94., Kisfaludy Károly mint festész, Janus Pannonius); a Reformban (1870. 323. sz. Mátyás, 329. Virág Benedek és az ifjúság, 337. sz. Lupuj vajdáról való ének, 655. Köröspataky Jánostól); a Honban (1871. 3. sz. Toldy Ferencz félszázados irói jubileuma); a M. Államban (1781. 44., 45. sz. Aristoteles a Sokratest előző philosophiáiról); a Figyelőben (1873. A magyar bölcsészet, 1878. Béres János a falu poétája, Petőfi aszódi emlékei, 1889. Gróf Dessewffy Marczel); az Esztergomban (1875. Széchenyi István emlékezete); a M. Népvilágban (1879. 25. sz. A «fóthi dal» költőjéről); a Kép. Családi Lapokban (1881. A forradalom után, Emlékezés Garay Jánosra); az Egyetértésben (1897. 351. sz. Magyar nemzeti egyház, utolsó czikke); írt még dr. Spinoza névvel a Budapesti Hirlapba több tárczaczikket, különösen Főpapjaink talárban és pongyolában cz. és a Községi Közlönynek is munkatársa volt.
Munkái:
1. Szépészeti nyilt levél Vithalm Gusztávhoz. Pest, 1865.
2. A philosophia Crestomatiája. szemelvények az ó-, közép- és ujkor jelentősb philosophjainak műveiből. fordította, szerkesztette és magyarázó szöveggel kisérte. I. füzet. A Sokratest előző görög philosophia. U. ott, 1871.
3. A kolozsvári egyetem mint kulturai szükséglet. Kolozsvár, 1871.
Kéziratai a m. n. múzeumban: Magyar bölcsészek a XVI-XVII. században (időrendbe szedett egyes czédulák); A bölcsészet Magyarországon a XVI-XVIII. században, ívrét két füzet; Virág Benedek poetai munkái, kiadta Toldy Ferencz. (Jegyzeteivel és czédulákkal).
Szerkesztette a Váczvidéki Lapot 1874. jan. 1-től 1875. nov. 30-ig és ennek folytatását a Váczvidéket decz. 5-től 1876 elejéig; a Magyar Jegyzőnek is szerkesztője volt 1875. jan. 7-től rövid ideig szintén Váczon.
Karcsú Antal Arzén, A váczi könyvnyomdászat története. Vácz, 1875. 33. l.
Petrik Könyvészete.
1897: Budapesti Hirlap 1897. 342., P. Hirlap 342., Nemzet 341. sz., Vasárnapi Ujság 51. sz. (Nekr.) és Tóth Kázmér fóthi községi jegyző szives közlése.