Matolay Elek (zolnai és nagy-szalatnyai),
ügyvéd, szül. 1836. jún. 23. Sátoralja-Ujhelyben (Zemplénm.), hol atyja M. Gábor ügyvéd volt; iskoláit szülővárosában, Kassán és Pesten végezte, 24 éves korában ügyvédi oklevelet nyert és a fővárosban telepedett le. 1867-ben Pest képviselői közé választatott, hol a tűzoltói és közrendészeti kérdésekben sokszor felszólalt. A tornászattal a 60-as évek elején kezdett alaposan foglalkozni. Clairnek testgyakorló iskoláját is látogatta. 1869-ben megválasztották a torna- és tüzoltó-egylet elnökévé. Ekkor Bokelberg Ernővel meglátogatta Németország legnevezetesebb tornacsarnokait és tűzoltó-egyleteit. Tapasztalatait a hirlapokban utilevelek alakjában közölte, később pedig a Tornazsebkönyv cz. munkájában is kiadta. A tornacsarnok fölépítését eszközölte, mely 1871-ben nyilt meg. Ugyanekkor létrehozta a tornatanító tanfolyamot, melyen rendes előadóként működött. Az országos közoktatási tanács tagja volt. A tornázás ügye Magyarországon sokat köszönhet neki; ő volt az, aki minden ily mozgalomnak élén állott és a tornaügy fejlődését elősegítette. A magyar országos tornatanítók egyletének és a tornatanító-vizsgáló bizottságnak elnöke, a budapesti ügyvédi kör és a belvárosi társas kör választmányi tagja volt. Meghalt 1883. ápr. 9. Budapesten. Életnagyságú festett arczképe van a nemzeti tornacsarnokban; a budapesti kerepesi úti temetőben pedig a tornaegylet díszes síremléket állíttatott neki, melyen dombormívű arczképe van.
Czikkei a Honban (1866. 265. A tornáaszat hazánkban, 1867. 17. sz. A tornászat történetéből, 1869. 61-71. sz. Külföldi levelek: Prága, Lipcse, Berlin, Hannover, Stuttgart); a M. Nyelvőrben (1881. A nemzeti tornacsarnok műnyelve); a Tornaügyben (1883. Deák Ferencz és a tornászok és könyvism.); a Pesti Hirlapban (1883. 99-103. sz. Margit, elb.).
Munkái:
1. Tornazsebkönyv. A tornászat német-magyar mű szótárával. Bpest, 1869.
2. A tornázás története, a tornatan alapfogalmai elméletének s kezelésének főelvei. A nemzeti tornaegylet tanítóképző tanfolyamain tartott elméleti előadások vezérfonala. Különösen tornatanítók használatára. Budapest, 1876.
Álneve: Zolnai Pál.
Magyarország és a Nagyvilág 1872. 2. sz. arczk., 1883. 17. sz. arczk.
1883: Pesti Napló 103. sz. (Ifj. Ábrányi Kornél), Tornaügy, Pesti Hirlap 99., Függetlenség 99., Egyetértés 98. sz.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 404. l. (Kun Gyula) és gyászjelentés.