jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos, nyug. államtitkár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1842. okt. 12. Pesten; középiskoláit és az egyetemet a fővárosban elvégezvén; 1864-ben jogi doktori és ügyvédi oklevelet kapott; majd a közigazgatási pályára lépett és eleintén a kuriánál gyakornokoskodott; 1865-66-ban Pest városánál, mint tollnok működött. Ugyanekkor a nemzetgazdaságtan magántanára lett a budapesti egyetemen, később pedig a pénzügytanból haibilitáltatta magát. 1867-ben mint fogalmazó belépett a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteriumba s ekkor az ipartörvény javaslatáról írt birálatáért (Századunk) Gorove miniszter külföldi tanulmányútra küldte, honnét visszatérve 1870. titkárrá neveztetett ki. 1873. máj. 21. a m. tud. akadémia megválasztotta levelező tagjának. 1874. miniszteri osztálytanácsos lett. 1875 óta az összes vámügyi tárgyalásokban zészt vett. Az Ausztriával kött közgazdasági kiegyezés tárgyalásai alatt egyik legfontosabb szerep az övé volt. 1878-ban miniszteri tanácsosnak, 1880-ban pedig államtitkárnak nevezték ki. Az európai nyelveket majdnem kivétel nélkül beszéli és rövid hivatali pályája alatt a kormány megbizásából börze-, vám- és kereskedelmi szerződések és egyéb ügyekben, különösen az osztrák-magyar bank alakulása alkalmával Bécsbe, Angolországba, Franczia- és Németországba számos kiküldetései voltak. 1881-92-ig, továbbá 1894-től kezdve ismét országgyűlési képviselő volt. Az 1885. országos kiállítás elnöke is volt és akkor kapta a szent-István rend középkeresztjét. Az államtitkárságtól 1889. máj. vált meg, a midőn a volt földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterium megszünt és teendői az újonnan alakított földmívelési és a közmunka- és közlekedési miniszteriumból alakult kereskedelmi miniszterium közt szétosztottak. Ekkor valóságos belső titkos tanácsosi rangra emeltetett. Gyakran tartott felolvasásokat (legutóbb a quótáról 1896. jan. 15.). 1896. febr. 14. az országos iparoktatási tanács elnöke lett. A cs. Lipót-rend lovagkeresztes vitéze, a norvég északi csillag, az olasz korona, a szerb Takova-rend nagykeresztese, belga Lipót-, a franczia becsület-, a spanyol III. Károly-rend középkeresztese, a norvég, olasz és a bajor korona kiskeresztese. Felesége Szuk Róza, Szuk Lipót tanár leánya, a gordonkaművésznő.
Czikkei a Magyarország s Nagyvilágban (1866. Bankügy); a Századunkban (1868. 224-230., 235. sz. könyvism.); a Magyarország Anyagi Érdekeiben (1868. Lassalle Ferdinand, Az angolországi kereskedelmi forgalom 1867-ben és könyvism.); a Jogtudományi Közlönyben (1868. könyvism., 1869. A nemzetközi pénzegység, 1872. Az ipartörvényről, 1873. A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete); az Anyagi Érdekeinkben (1870. A kőszéntelepek Magyarország- és Ausztriában sat.); a Jog- és Állam-tudományi Folyóiratban (1871. Kritikai rovat); a Statisztikai és nemzetgazdasági Közleményekben (VII. 1871. A tőzsde és az állam, VIII. Állami tűzbiztosítás); a Budapesti Szemlében (1873. A kereskedelmi politika legújabb fordulata, 1876. A közgazdaság története Németországban, 1890. Vámpolitikánk jövője); az Országos m. közgazdasági gyűlés Évkönyvében (1872. Az ipartársulatok és szövetkezetek törvényhozásilag leendő rendezése); a P. Naplóban (1873. okt. 25-27. sz. Az iparbiróságok intézménye); a Mandello által kiadott: Rückblicke auf die Entwickelung der ung. Volkswirtschaft im J. 1873. Budapest, 1874-ben cz. munkában (Zollpolitik); a Földmívelési Érdekeinkben (1874. A méterrendszer); a Nemzetgazdasági Szemlében (1874. Olaszország szeszadó politikája, tekintettel a magyar szeszkivitelre, Olaszország kereskedése, 1877. A vámügyi mozgalom Ausztriában, A kikészítési eljárás és a védvám, 1878. Az olasz-franczia kereskedelmi szerződés, 1887. Az ipartörvény hatása, 1889. Üzleti törekvések a versenyben, Agrártörvényhozás Ausztriában és nálunk, 1890. Bismarck herczeg közgazdasági nézetei, A vámok hatásáról, 1891. Az észak-amerikai Egyesült-Államok legújabb vám- és kereskedelmi politikája, A franczia vámtarifajavaslat, 1892. Az 1875. költségvetés történet, Az új vámszerződések, A legnagyobb kedvezés és a különbözeti vámok, Az 1875-ki költségvetés története, 1895. A német tőzsdetörvény javaslata, Az agrárpolitika és Ruhland); a Honban (1875. 44. sz. Petőfi mint nemzetgazda); az Erdészeti Lapokban (1890. Németország erdészete és a favámok); a Nemzetben (1890. a védvámos áramlat fejlődése Németországban); a Pester Lloydban (1890. Die deutschen Getreidezölle); az Iparügyekben (1894. a lap főmunkatársa, Magyarország első alkotmányos költségvetése); az Ország-Világban (1894. Agrar törekvések); a Közigazgatási Lexikonnak is munkatársa.
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1881-1901.) vannak.
Munkái:
1. A magyar örökösödési jog alapelvei. Azoknak eredete, jogtörténelmi fejlődése és jelen állapota. Pest, 1864.
2. Magyarország törvényei s országgyűléseinek működése nemzetgazdasági tekintetben, különösen a 18. század óta. Ugyanott, 1865.
3. A földbirtok a nemzetgazdaság jelenlegi álláspontja szerint rendezve. Tekintettel Magyarország törvényhozására. U. ott, 1865.
4. Nemzetgazdaságtan. U. ott, 1867. (2. teljesen átdolg. kiadás. Jogtanhallgatók igényeihez alkalmazva. Bpest, 1874.).
5. Pénzügytan Pest, 1868. (2. teljesen átdolgozott kiadás. Bpest, 1876.).
6. Pénzügy és államháztartás. Pest, 1869. (Statisztikai előadások XIII.).
7. A kereskedelmi szakoktatás. Tekintettel a kereskedelmi tanintézetek jelenlegi állapotára s a nálunk létesítendő reformokra. U. ott, 1872. (A m. t. akadémia által Dóra-díjjal koszorúzott pályamű).
8. A nemzetgazdaságtan kézi könyve, kereskedelmi és ipartanodák számára. U. ott, 1872. (Magyar és német szöveggel).
9. A kereskedelem története. A pesti kereskedelmi akadémia megbizásából. Budapest, 1873. (Ism. Budapesti Szemle. III.).
10. A részvénytársulati ügy törvényhozói szempontból. U. ott, 1873. (Székfoglaló okt. 13. Értekezések a társadalmi tudományok köréből II. 9.).
11. A vasúti különbözeti viteldíjak. U. ott, 1875. A m. tudom. akadémia által dicsérettel kitüntett pályamunka.
12. Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1850-től kezdve napjainkig. U. ott, 1877. (Ism. Budapesti Szemle XII. Németül: U. ott, 1877.).
13. Báró Wüllerstorf és a szabadkereskedés meghonosítása az osztrák-magyar monarchiában. U. ott, 1890. (Értekezések a társ. tud. köréből X. 7. Németül az Oesterr. Revueben).
14. Emlékbeszéd Apáthy István rendes tagról. U. ott, 1891. (Emlékbeszédek VI. 12.).
15. Die Zollpolitik der österreichischen-ungarischen Monarchie und des deutschen Reiches seit 1868 und deren nächste Zukunft. Altenburg, 1891.
16. Magyarország államháztartásának története 1867-1893. Bpest, 1894. Két kötet. (Ism. Budapesti Szemle LXXXII., Nemzetgazdasági Szemle 1895. Németül: Brünn, 1895. Különnyomat a Zeitschrift für volkswirtschaftliche Sozialpolitik und Verwaltung cz. folyóiratból).
17. Adatok Magyarország államháztartásának történetéhez. Bpest, 1894.
18. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Szterényi József közreműködésével. Bpest, 1898. Kilencz kötet. (Németül. Lipcse, 1900. Két kötet.).
19. Magyarország közgazdasági állapota ezeréves fennállásakor. U. ott, 1898. (Különnyomat az előbbeni munka II. köt.).
20. Das Königreich Ungarn volkswirthschaftlich und statistisch dargestellt. Altenburg, 1900.
21. Az önálló magyar vámterület vámtarifája. Bpest, év n.
Szerkesztette a Magyarország Anyagi Érdekei cz. folyóiratot 1868. júl. 6-tól szept. 28-ig és az Országos magyar közgazdasági gyűlés Évkönyvét 1872-ben Pesten.
Felolvasása a kereskedelmi és iparcsarnokban 1894. decz. 20. A tőzsdeadóról. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle 1895).
Akadémiai Értesítő 1869. 10., 1871. 155., 1873. 145., 1874. 240. lap.
Vasárnapi Ujság 1880. 39. sz. arczk., 1894. 35. sz. arczk.
Magyar Tisztviselő 1880. 41., 1881., 17. sz.
Petrik Könyvészete.
Szabadelvű Naptár 1885-re arczk.
Ország-Világ 1887. 27. sz. arczk., 1894. 42. sz. arczk., 1898. 29. szám arczk.
M. Könyvészet 1890-91., 1894., 1898.
Pallas Nagy Lexikona XII. 404., XVIII. 236. l.
Gelléri Mór, A magyar ipar úttörői. Budapest, 1887. 282. l. arczk.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi akadémia történet. Bpest, 1896. 109. lap.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1897. 297. l.