nyug. ügyvéd, szül. 1818-ban Komáromban; tanulmányait elvégezvén, egyideig nevelő volt; majd ügyvédi oklevelet nyert és 1840-től fogva mint gyakorló ügyvéd Pesten telepedett le, mellékesen a költészettel foglalkozva. Kertbeny szerint Petőfi egyik költeménye által elragadtatva, maga kereste fel az ismeretlen költőt és megbarátkozott vele. Jelenleg nyugalomban él a fő- és székvárosban.
Költeményei vannak az Athenaeumban (1838-39., 1841.), a Honti Literaturai Füzérben (1840), a Nemzeti Almanachban (1841.), a Regélő Pesti Divatlapban (1843-1844. Uhland után sat.), a Honderűben (1847. II.), az Életképekben (1848).
Fordított szinművei: Marion de Lorme, Hugo Victor után (előadták Kolozsvárt 1842. ápr. 16) és IV. Henrik király I. rész öt felv. Shakspeare után (Egressy Gáborral együtt előadták Pesten 1845. febr. 8. és 1852. jan. 29.).
Regélő Pesti Divatlap 1842. 45. sz.
Pesti Divatlap 1845. 13. szám.
Kertbeny, Album hundert ungrischer Dichter. Dresden, 1851. 510. l. (Egy költeménye németre ford.)
Értesítp 1852. 2. sz.