herczeg-primási uradalmi számvevő, szül. 1785. szept. 6. Czicsón (Komáromm.); fiatal korában az esztergomi érsekségben mint gazdatiszt szolgált; de csakhamar katona lett és a cs. kir. 5. sz. tüzérezredbe lépett; az akkori franczia háborúban a laibachi csatában a francziák elfogták és Francziaországba vitték, hol hét évig lakott és Deriege Anna marquisnővel házasságra lépett. Anyja unszolására hazájába visszatért és az esztergomi érsek nagyszombati uradalmában mint gyakornok, majd Esztergomban mint számvevői irnok kezdett szolgálni; 1822-ben Rudnay a basilica épitésénél biztosnak, utóbb uradalmi számvevőnek kinevezte. Rudnay halála után czéthényi, majd nagysallói tiszttartó lett. 1840-ben Kopácsy herczeg-primás a basilica építésénél felügyelőnek és uradalmi számvevőnek nevezte ki. Meghalt 1848. febr. 13. Esztergomban.
Munkái:
1. Mappa archidioecesis Strigoniensis, in vicariatus A.) Strigoniensem B.) Tyrnaviensem idivsae. Strigonii, 1822. (Karacs metszette).
2. Veteris arcis Strigoniensis, monumenturom ibidem erutorum aliarumque antiquitatum lythographicis tabulis ornata descriptio. U. ott, 1827.
Az esztergomi basilica éjszaki tornya és a templom közti kapu felett azon domború kőképen, mely a basilica alapkő letételét ábrázolja, a szereplők közt az ő képe is ki van faragva, a mint Rudnay Sándor érseknek a malter-kanalat térden állva nyújtja.
István bácsi Naptára 1865. 78. l.
Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888., 128. l.
Petrik Bibliogr.