görög kath. lelkész Lasztoméron (Zemplénm.), hol jelenleg plébános helyettes, szül. 1867-ben, felszenteltetett 1893-ban.
Költeményei az ungvári Keletben (1889. Hattyudal, Duchnovics L. után oroszból ford.); a Szépirodalmi Kertben (1889. Az euchologionból, ó szlávból ford.); a M. Államban (1889. 154. sz. Himnosz prosz Chrisztosz, görögből ford., 1893. 219. sz. Isten, Derzsavin után ford., 249. Ima esőért Karamzin után, Ima, Kolyčov után, 264. Oroszországnak, Chomjákov után ford., 283. Légy tiszta, A lantos Diedicky után, 1895. 4. sz. Szülőhelyem, Jazikov után, 11. sz. Jób könyvéből, Lomonoszov után, 1896. 150. sz. Egy ukrainai költő: Tarasz Szevcsenko); a Vasárnapi Ujságban (1893. Korona, kard és lant, Diedicky után); a Nyirvidékben (1895. 13. sz. Szabolcsvármegye s a régiségtudomány, 30. sz. Három pálma, Lermontow után).
Munkái:
1. Liliomok. Költeményfüzér. Ungvár, 1892. (Ism. M. Szemle 29. sz., Budapesti Hirlap 176. sz.)
2. Éjszakai fény. Oroszból fordított költemények. Bpest, 1900. (Ism. Vasárnapi Ujság 38. sz.)
3. Kazárlant. U. ott, 1901. (Ism. M. Állam 1900. 286. sz.)
Schematismus cleri graeci ritus catholicorum Munkácsiensis 1899.
M. Állam 1900. 232. sz., 1901. 67. sz.