Kezdőlap

Máthé József (vargyasi),

néptanító, M. József és Bigyuga Mária kisbirtokos székely szülők fia, szül. 1865. ápr. 20. Baróthon (Háromszékm.); tanulását szülőföldén kezdette; később a székely-udvarhelyi gymnasiumban elvégezte a hat osztályt, 1882. aug. 24. a kolozsvári állami tanítóképző intézetbe vétetett fel és 1886-ban tanítóvá képesíttetett. Előbb Baróthon, később Buzsákon (Somogym.) működött harmadfél évig, hol a horvát-tót (sokácz) nép magyarosításán fáradozott. 1888-ban viszzatért Maros-Szent-Györgyre, 1895-ig itt tanított az oláhok közt. Az 1500 lélekkel bíró községben az ifjak számára könyvtárt, a felnőttek számára pedig polgári olvasókört és könyvtárt alapított. A maros-tordamegyei általános és a maros-tordai kerületi róm. kath. tanítóegylet tagja, utóbbinek főjegyzője. 1896-ban a marosvásárhelyi városi iskolához választották meg tanitónak. Ezen évben a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara a székely ügyek vezetésénél alkalmazta; 1901-ben az országos magyar gazdasági egyesület kivándorlási bizottságába tagnak választotta.

Czikkei a brassói Iskola és Szülőházban, a gyulafehérvári Közművelődésben (1895. Az ijfúsági népkönyvtárakról), a kolozsvár Ellenzékben, a budapesti Nemzeti Iskolában s a marosvásárhelyi Marosvidékben és az Erdélyben (1899. Az E. K. E. és a székelyek), a Székely-Udvarhelyben, a Hazánkban, a Magyarországban és a Néptanítók Lapjában vannak.

A Székely Lapoknak 1896-ban belmunkatársa, 1898-tól pedig szerkesztője volt 1900 végeig; a Székely Tanügy szerkesztője 1900 óta.

Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk. és önéletrajzi adatok.