esztergomi prépost-kanonok, született 1839. nov. 14. Pesten; ugyanitt végezte középiskoláit, a bölcseletet mint növendékpap 1859-60. Nagyszombatban, a hittudományokat Esztergomban hallgatta. Mint növendékpap 10 arany pályadíjat nyert: Igaz-e a vád, hogy a pap nem lehet jó honpolgár? cz. értekezésével. 1864. júl. 26. miséspappá szenteltetett fel és Karancsságra küldték káplánnak és innét 1865. aug. 4. Muzslára. 1866. aug. 24. nevelő lett a Pálffy Mór gróf fiainál, 1869. október 5-től a pozsonyi gymnasiumban hittanár és jogakadémiai hitszónok volt. 1871-ben a magyar irodalom és görög nyelv tanárává neveztetett ki az esztergomi érseki lyceumhoz, 1875. febr. herczegprimási szertartóvá és levéltárnokká, 1880. szentszéki főjegyzővé lett. 1878-ban Simor bibornokot Rómába kisérte s tagja volt a conclavénak és mint ilyent nevezte ki XIII. Leo titkor kamarásának. 1881. jan. 1. a budai kir. várpalota plébánosává, 1882. decz. 23. Zsigmondról nevezett cz. préposttá s a szent István Jobbjának őrévé, 1889. decz. 20. esztergomi kanonokká neveztetett ki. Komáromi főesperes, a német lovagrend Mária keresztes vitéze, a római pápa házi főpapja, a román koronarend középkeresztese. 1867-ben beutazta közép Németországot, 1870. Svájczot, 1872. Németországot, 1873. a Rajna vidékét, 1874. déli Francziaországot, a Provencet és a Pyrénéket, 1875. ismét Olaszországot és 1882-84. a Német birodalmat. Ő rendezte és katalogizálta a herczegprimási képtárt, metszvénytárt és gyűjteményeket; azonkívül rendezte az esztergomi érseki levéltárban levő összes canonicavisitatiókat 1551-től a legujabb időkig.
Czikkei és elbeszélései: a Hölgyfutárban és a Pesti Hölgydivatlapban (80 elbeszélés és Nevezetes festők életéből M. Xavér névvel); a Kath. Hetilapban (közel 300 vezércikk és 1873. A nagy zeneköltőről, 1874. A jellem próbája, A szivar, Leányaink neveléséről, 1879. A nőtelen, Fent és alant, 1881. Fény és árny, Az utolsó órában, Az ócskászok, 1882. A divatos sátán, 1883. A házasságkötések, Kisvárosi photographiák, Majláth György emlékezete); a Képzőművészben (1864. Az ó-görög festészet, Winckelmann és a műtörténelem, Schoorel János és kora); a M. Sionban (1865. A karancssági plébánia története); az Uj M. Sionban (1872. Helyzetünk és kötelmeink, Visszaemlékezés svájczi utamra, 1873. Müncheni reminiscentiák, A Bold. Szűz megjelenései Elzászban, Bartakovics Béla emlékezete, Levelek a bécsi világkiállításról, Művészeti dolgok, Rubens, Copernikus Miklós emlékezete, 1874. Bibornoki ünnepélyek Esztergomban és Budán, Bibornoki ünnepély Rómában, Utazás Lourdesba, 1875. Tarascone, Bearn, Manzoni Alessandro, 1876. Ujabb adatok Hardy Bernát Gáspár életéhez, Calabria földjén, Az esztergomi érseki képtár, 1877. Kelet és a próféta, 1878. Adat a század történetéhez, 1880. Tavak országában, 1881. Uti emlékeimből, 1885. Levelek az országos kiállításról és könyvismertetések az 1873-76. évf.); az Ország Tükrében (1865. Kalászatok a műtörténelem mezején, Az iskolák); a Pesti Hirnökben (1866. Ür a kath. sajtóban); az István bácsi Naptárában (1867. A jellem rabja, 1880. A hervadt rózsa története); a Főv. Lapokban (1867. A nevetségről); a Kath. Közlönyben (1872. Az esztergomi főkáptalan okmányai, Sion papjai ébredjetek, A hittan a középtanodákban, A prostitutióról, Művészet az egyházban, Moral a szépirodalomban); a Religióban (1877. Egy régi hazai műkincs, 1878. A kath. egyház gyásza és öröme); a Pesti Naplóban (1874. 225. A Rajna vidékén); a szent István társulat Évkönyvében (1882. S. Onufrio, Utczai élet Nápolyban, Az életuntak); a szent István társulat Naptárában (1885. A török basa lelke); a M. Államban (1887. szept. 8. és köv. sz. Öt nap Lourdesban, 1891. 188. sz. A Simor-képtár); a Kath. Szemlében (1887. Emlékbeszéd Tárkányi Béla felett); a szent István társulat Almanachjában (1889. XIII. Leo pápa megválasztatása, A szenteskedő, 1890. Az előítélet áldozatai); munkatársa volt a M. Koronának és az Egyetemes M. Encyclopaediának.
Munkái:
1. Egyház és iskola. Röpirat. Pozsony, 1870. (Besnyey névvel.)
2. Schweiczi képek. Esztergom, 1872.
3. Rajna vidékén. Uti vázlatok. U. ott, 1874.
4. Délfrancziaországból uti vázlatok. Bpest, 1875. (Házi Könyvtár XX-XXII. Ism. Irod. Értesítő 10. sz.)
5. Dürer Albrecht kisebb passiója. Beszédes Sándor fényvéseti utánzatai. Szövege Maszlaghytól. Esztergom, 1875. (Ism. Uj M. Sion.)
6. Hadry Bernát Gáspár viaszművei az esztergomi képtárban. U. ott, 1876.
7. Kisebb utirajzok. U. ott, 1876. Két kötet. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1879. III. és IV. kötet 1886. U. ott.)
8. Az esztergomi primási képtárban levő művek jegyzéke. U. ott, 1878.
9. Elbeszélések. Bpest, 1879. (Ism. Irodalmi Szemle.)
10. Római emlékeim. Esztergom, 1879.
11. Ujabb elbeszélések. Bpest, 1880.
12. Sz. István öröksége. Egyházi beszéd, melyet Sz. István, hazánk első és apostoli királyának ünnepén, 1882. aug. 20. Budán mondott. U. ott, 1882.
13. Epigonok. Beszélyek. Esztergom, 1882. (Ism. Irod. Szemle.)
14. Márton úr bajai. Eredeti beszély. Írta M. F. U. ott, (1882. Mulattató Zsebkönyvtár 7.)
15. Sarah grófnő. Eredeti beszély. Írta M. F. U. ott, (1882. Mulattató Zsebkönyvtár 13.)
16. Mai jellemek. Beszélyek. U. ott, 1884. (Ism. Uj M. Sion.)
Szerkesztette az Irodalmi Értesítőt 1876-ban Esztergomban Séda Ernővel együtt.
Álnevei és jegyei: Besnyey, M. Xavér, M-y, M. F. sat.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 190. l.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1893.
Uj M. Sion 1886. 828. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 320. lap
Pallas Nagy Lexikona XiI. 396. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 518. l.