ág. ev. lelkész, M. Mihály mészáros és Kalmár Erzsébet fia, szül. 1836. jan. 1. Acsán (Pestm.); nyolcz éves korában Aszódon az evang. iskolában tanult, hol szorgalmas tanulás mellett évek mulva abbeli vágya teljesült, hogy ott ülhetett, azon hosszú asztal felső végén, melybe Petőfi Sándor véste volt be nevének kezdő betűit. A nagy költő példáján buzdulva, már mint syntaxista kezdett verseket írni az 1848-49. eseményekről. Aszódon befejezvén tanulmányait 1849 őszén a selmeczi lyceumba ment, hol öt évet töltött és az ottani magyar társaság önképző körének Érdemkönyvébe több költeményt írt. Pozsonyban végezte a theologiát. 1855-1857-ig nevelő volt Belatinczon, honnét gyakran megfordult Bécsben; innét utazást tett Olaszországba. Hazajövetele után kevés ideig Szügyön a Fáy-családnál nevelősködött. 1837-ben Selmeczre választották meg tanárnak. Mivel azonban a tanárság gyenge egészségére ártalmas volt, azt 1862-ben a lévai lelkészséggel cserélte fel, hol 1876-ban esperessé választották; a lévai állami tanítóképzőben is hitoktató volt és élete végeig 1878. okt. 1-ig lelkészkedett, egyszersmind a takarékpénztárnál könyvvezető volt.
Theologus korában Pozsonyból írt verseket a Hölgyfutárba; egyházi beszéde van a Margócsy József által szerkesztett Prot. Egyh. Beszéd-Tárban (1871); a lévai állami tanítóképezde Értesítőjében (Nyitra, 1872. Léva város területén talált téhelyröpűek. Coleoptera), a Természettudományi Közlönyben (1873. A növények termékenyítése, 1875. Az élősdiség kérdéséhez).
Evangeliumi Prot. Lap 1878. 43. sz. (Melczer Gyula).
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1878. 44. sz. és gyászjelentés.