ág. ev. lelkész, brassói származású; 1563. okt. 9. brassói iskola-rektor lett szülővárosában és 1569-ben lelkész Szász-Hermányban. Miután atyja M. Keresztély rozsnyói (Brassóm.) lelkész 1578. febr. 18. meghalt és utóda Melas György 1580. júl. 8. onnét távozott, megválasztották lelkésznek Rozsnyóra. 1591. aug. 29. Brassóba hívták meg városi lelkésznek, hol 1605. nov. 8. meghalt.
Kéziratban hagyta hátra: Chronicon Transilvaniae. (Ezen chronologiai táblákat többen bővítették és folytatták, úgy hogy M. annak első szerzőjének emléke csaknem egészen feledékenységbe ment. Első bővítője Fuchs Márkus bővítette 1586-tól haláláig, hasonlóképpen tett Lupinus Keresztély nagyszebeni városi lelkész és utána Oltard János, ki azt 1630-ig folytatta. Ezen chronologiai táblák a 997. évvel kezdődnek és Ziegler 1699-ig folytatta).
Munkája: Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum, sive Annales hungarici et transylvanici, opera et studio Simonis Massae et Marci Fuchsii, nec non Christiani Lupini et Joannis Oltard concinnati, quibus ex lucubrationibus Andreae Gunesch, aliisque manuscriptis fidedignis quaedam adjecit Johannes Ziegler Schenkensis. Edidit Joseph Trausch. Coronae, 1847-1848. Két kötet. (I. Complectens annales an. 990-1630., II. Complectens annales 1630-1699.).
Budapesti Szemle III. 1858. 179. l. (Szilágyi Sándor).
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 397. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 42. lap.
Allg. Deutsche Biographie XX. 564. l.
Gross, Julius, Kronstädter Drucke 1535-1886. Kronstadt, 1886. 30. l.
Petrik Bibliogr.