bölcseleti és egyházjogi doktor, r. kath. plébános, szül. 1803. szept. 28. Miskolczon (Borsodm.); iskoláit szülővárosában és Egerben végezte, hol az egyházi rendbe lépett és a theologiai tanfolyamot hallgatta. 1826-ban felszenteltetett és Szentiványra küldetett segédlelkésznek. 1828. Pyrker László Nagy-Kállóba helyezte át, hol a megyei életben élénk részt vett. 1830-ban Egerben tanulmányi felügyelő lett, 1832. tanár lett a lyceumban, hol a történelmet adta elő. Ez időben doktori oklevelet is szerzett a bölcseletből és egyházjogból. 1849-ben a sajó-várkonyi plébániára nevezte ki főpásztora; 1853-ban esperes, 1872-ben pedig czímzetes kanonok lett, de még azon év okt. 10. meghalt. A bolyki népiskolára és az osdi templomra és iskolára hagyott alapítványokat.
Munkái:
1. Adserta e jure naturae et ecclesiasticae. Pestini, 1832.
2. Egyetemes történetek. A bölcsészettanuló ifjuság használatára. Eger, 1848.
Borsodmegyei Lapok 1889. 69. sz.
Petrik Bibliogr.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 170. l.