néptanító, szül. 1867. jún. 3. Pesten, hol akkor atyja M. Frigyes az irdoalommal foglalkozott; tanulmányait a kir. gymnasiumban négy évig és a királyi katholikus tanítóképzőben a fővárosban végezte s atyja mellett ő is az irodalommal foglalkozott; 1887-ben tanítói oklevelet szerzett és 1888 óta a fő- és székváros szolgálatában mint néptanító működik.
Beszélyt, rajzot és humorisztikus czikket írt a fővárosi és vidéki lapokba; a politikai lapokba Karczfalvi névvel publicistikai irányczikkeket; az amerikai lapoknak budapesti levelezője; a Gondüzőben (1884), a székesfehérvári Szabadságban (1887. 156. sz.), a Tasnádban (1887), a Kecskemétben (1889. Magyar nyelvi hibák), a Képes Családi Lapokban (1888-94), a Békésben (1893), az Ország-Világban (1898), a Miskolczi Szabadságban (1899. 70. sz. Petőfi az asztalban, spirituális jelenség); írt még a Mosonmegyei Lapokba sat.
Munkái:
1. A czigány leány. Regény. Kassa, 1891.
2. Négy mennyasszony. U. ott, 1892.
3. Görgey Buda alatt, fővárosi regény. U. ott, 1893.
4. Elbeszélések. Ugyanott, 1894.
5. A fővárosi orvos titka. Bpest, 1896.
6. A budapesti gyáros elánya. U. ott, 1898. (A Kis Ujság Regénycsarnokában).
7. Az angyalföldi tébolyda titka. U. ott, 1900.
8. Ujabb elbeszélések. U. ott, 1901.
Társadalom cz. lapot indított meg 1886-ban Ujpesten, mely 1887. febr. 10. megszünt; 1889. decz. 1. átvette az Ujpesti Hirlapot, melyet 1890. júl. 1-ig szerkesztetett; azután az Ujpesti Ellenőrt szerkesztette; 1891-ben az Ujp. Közlönyt alapította, melyet mai napig szerkeszt.
Vaday József, Magyarország tanítói ... a millenniumban. B.-Csaba, 1896. és önéletrajzi adatok.