Mártonffy Ignácz (csik-szent-györgyi és mindszenti),
földbirtokos, egri (Hevesvárm.) származású volt; 1844. márcz. 30. nemességét Pest, Pilis és Solt egyesült megyékben is kihirdettette. Pestmegyének alszolgabírája volt. 1850-től Domonyban (Pestm.) élt.
Czikkei és beszélyei a Regélő Pesti Divatlapban (1842-44., Abafy Mihály síremléke Almakereken), a Nemzeti Társalkodóban (1844., 1847. Külüllővármegye közgyűlése), a Vasárnapi Ujságban (1844., 1846. A tagosításról, K. Fejérvári uradalom); a Pesti Divatlapban (1845. II.) a Gazdasági Lapokban (1856. A marhavész ügyében, A tűz- és jégkárok elleni országosan kényszerítő biztosítás ügyében, 1857. Hogyan lehetne a gazdasági termények árát szabályozni? 1859. A jó egyetértés megtermi a maga jó gyümölcsét, Még egyszer valami az aranykáról), a Falusi Gazdában (1856. Mi volna hasznos a kisbirtokosokra, 1857. Szózat a községek előljárói- és a kisbirtokos földmívelőkhűz, 1857-58. Vidéki közlemény Domonyból), a Kerti Gazdaságban (1859. Nyilt levél Hoitsy Miksa urnak), a M. Gazdában (1860. Gazdasági cselédügy, 1862. Néhány őszinte szó G. J. úrhoz, a herczeg Eszterházy javak haszonbérbe adása iránt).
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 353. l.