Mártonffy György (csik-karczfalvai),
erdélyi püspök, született Erdélyben és tanulmányait a bécsi Pazmaneumban végezte. 1688. nov. 8. plébános lett Vásáruton, honnét 1691. ápr. 22. Felső-Szelibe, majd 1701-ben Szempczre ment át. 1703. jún. 22. pozsonyi kanonokká neveztetett ki, 1707. nov. 25. tagja lett az esztergomi káptalannak, már mint aradi prépost. 1708-ban Nagyszombat város megválasztotta plébánosának. 1709. febr. 22. barsi, 1711. decz. 11. nyitrai főesperes, 1712. decz. 12. szentistváni prépost, 1713-ban erdélyi püspök lett. Itt főgondját teszi a katholikus hitéletnek felélesztése és az egyház érdekeinek megoltalmazása. Kolozsvárott visszaszerezte az unitáriosoktól a szent Mihályról nevezett templomot, több egyházat a saját költségén megújíttatott, ugyancsak a saját költségén két kanonoki stallumot alapított. Meghalt 1721. szept. 5. Gyulafehérvárott. Végrendeletében különféle jótékony czélokra 24,500 frtot hagyományozott. Ő neveztetett mint erdélyi püspök liber bárónak.
Munkája: Újolag kifakadott könyhullatások forrása. Ex Jerem, 9. v. I. Avagy: az irgalmasság annyának a boldogságos Szűznek, Magyarországban, nemes kir. Nagy-Szombat városában, képe által lett csudálatos könyvezése. Mely szent képnek, az általa az Isten annyának, hogy a hívek közt terjedgyen, és nevekedgyen, tisztelete, a csudának idejét, módgyát és rendgyét kinyomtattatta 1709. esztendőben. Most azon végre magyar nyelven-is, ismét ki-bocsáttatott. Nagyszombat, 1739. (I. kiadása Zelliger szerint 1709-ben jelent meg, de eddig ismeretlen, latinul: Denuo erumpens Lacrymae. Scaturigo ... U. ott, 1709.)
Antalfy János, Nagy dicsőségű Aáron ...Kolozsvár, 1721. (Gyászbeszéd).
Katona, Historia Critica XXVI. 698. l.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 354. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 647. lap.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 319. l.
M. Könyv-Szemle 1899. 151., 152. lap.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 323. l.