bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, M. József és Lentner Anna birtokos szülők fia, szül. 1827. aug. 30. Budán, tizenkét gyermek közt a hetedik volt; első oktatást Horváth András házi tanítótól, a természettudományhoz, különösen a csillagászathoz való hajlamát azonban Wagnertől, ki akkor a budai ág. ev. elemi iskola tanítója volt, nyerte. A gymnasiumot Budán végezte, hol különösen Szepessy Imre oktatta a számtan és mennyiségtanra. 1844-től a pesti egyetemen a bölcseletet végezte s 1847-ben a mérnöki tanfolyamra lépett. 1848. szept. 24. mint önkéntes belépett a honvédtüzérséghez. Eleinte, mint közlegény a pesti tüzérségi laboratoriumban dolgozott; decz. elején Szép tüzérhadnagy vezénylete alatt egy transporttal Kassára jutott, épen az nap érkezett oda, mikor Pulszky Schlick előtt kénytelen volt visszavonulni. Miskolczon Mészáros Lázár átvétele után Lapinsky tüzérhadnagy ütegéhez osztatott be. 1849. január typhusba esett; február Tokajból Debreczenbe, márcz. Nagyváradra jutott, hol, Lukács tüzér alezredes irodájában irnokoskodott; ápr. táborba igyekezett és Pestre érkezett, mikor Görgey Budát bevette. A puskapor átadása után azon csapathoz osztották, mely a vár bástyáinak feltakarításával volt megbízva. Pár héttel később Komáromban Nagy Sándor hadtestéhez osztatott be; ezen hadtest sorsában részt vett Világosig. Boros-Jenőn a muszka előörsök közt megszökött. Hosszas barangolás után Pestre, onnét Budára ment és atyja házában elrejtőzött. Utóvégre őt is besorozták az osztrák hadseregbe s a csk. k. Sappeur-Corps-hoz került, melynek ezredese Khantz a Corps-Schule-ba, majd a cs. kir. Genie-Akadémiába adta, melyből 1854-ben mint cs. k. várnoki hadnagy kilépett. 1855-ben a Genie-Schule-ba, mint tanár osztatott be; innét 1858-ban egy évi szabadsággal Triesztbe ment propellerét megkisérlendő. Az 1859. hadjárat idejét ismét táborban töltötte; a villa-francai békekötés után végre kilépett. Hazakerülvén, 1860-ban, mint magán mérnök, 1861-ben mint Buda városának főmérnöke működött. Ezen év decz. 20. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta s 1862. ápr. 28. A madárszárny erőszete cz. értekezésével foglalta el székét. A provisorium felállításával Körmöczbányán lett reáltanár, 1864-ben pedig a pozsonyi főreáliskolához nevezték ki. 1868-ban az állami táviró intézetbe lépett. 1872. szept. 29. a kolozsvári egyetemhez a felső mennyiségtan rendes tanárának nevezték ki. 1895-96-ban az egyetem rectora volt. Magyarországon ő volt az első, ki a repülőgép, illetőleg a kormányozható léghajó elméletével foglalkozott komoly figyelemre méltó módon. A repülőgép évtizedekig foglalkoztatta, munkájának alapja a madárrepülés megfigyelése volt, s elmélelti úton, valamint számítás alapján oly eredményekre jutott, melyek Marcynak, a kiváló zoologusnak gyors photographiáival és eleven madarakon tett megfigyeléseivel teljesen megegyeznek. Mikor Wellner bécsi mérnöknek repülőgép-tervei fölmerültek, akkoriban M. a fővárosban fölolvasást is tartott a maga munkásságának eredményéről. 1893-ban szabadalmat nyert a lebegő kerék tanulmányára és a kormányozható léghajó tervezésével foglalkozott; a közoktatásügyi miniszterium tanulmányainak folytatására és a kormányozható léghajó elvének megvalósításához ezer forint segélyezést utalványoztatott neki; ettől fogva külön dolgozószobát rendezett be magának a légben való tovahaladhatás problemájának megoldására, bár munkájában csúzos fájdalmai nagyban akadályozták. Az országos középtanodai tanárvizsgáló-bizottság tagja s a kolozsvári ágostai hitv. evangelikus egyházközség gondnoka volt. Meghalt 1897. márcz. 4. Kolozsvárt.
Czikkei a M. Akadémiai Értesítőben (Mathem. és Term. I. 1860. A középfutóerő befolyása a forgatott testek szilárdságára, 1862-64. A madárszárny erőszete, három értekezés, 1862-63. A legjobb míveletű szelelő szárny, A középfuterejes viz-szivattyú, 1865. A víz ellenállásáról, 1870. A csavarfelületekről kivonat, 1871. Az erőműtani csavarfelületekről, 1872. A vízmentes szélkerék elmélete, 1874. Az erőműtani csavarokról, 1877. A változtatási hánylat alkalmazása sat., 1879. Viszonválasza Réthy Mór válaszára, 1883. A complex-mennyiségekről, A complex-függvényekről); a Term. társulat Közlönyében (1861. A csavarok tanulmányozása, 13 idomrajzzal); a bécsi Sitzungsberichte d. k. Akademie d. Wiss.-ben (1866. Der Centrifugalflügel, 1867. Die Hausschlags-Curven des Mühlsteines); az Erdélyi Múzeumban (II. 1875. Kolozsvár város hosszmeghatározása); a kolozsvári Orvos-Természettud. Értesítőben (1877. A csillagászat újabbkori haladásáról, 1884. II.); a Mérnök- és Építészegylet Heti Értesítőjében (1893. A repülő gépről).
Munkái:
1. Utmutatás a szabadkézi mértani rajz előadására. Pozsony, 1866 (Kőnyomat.)
2. Az erőműtani csavarfelületek. A vízszintes szélkerék elmélete. Bpest, 1874. Fametszetekkel. (Értekezések a mathem. tud. köréből III. 6.)
3. A változtatási hánylat alkalmazása a propellerfelület lefejtésére. U. o., 1877. (Értek. a term. tud. köréből V. 7.)
4. A csillagászat ujabbkori haladásáról. Népszerű előadás a kolozsvári orvosterm. társ. 1877. IV. term. tud. estéjén. Kolozsvár, 1877.
5. Variatio számitás. U. ott, 1879. (Kőnyomat.)
6. A madárrepülés általános elmélete. U. ott, 1890. (Különny. az Orvos-Term. Értesítőből).
Kézirati munkái: Entwurf einer rotirenden Kriegsrakete 1856. (a bécsi Genie-Comité levéltárában); Über Minensprengungsformeln 1867. (ugyanott); Mémoire über den optischen Kriegstellegraphen zwischen Mantua, Verona, Monte-Ceramo u. Peschiera, mit Berücksichtigung der optischen Seetelegraphie 1859. (a villa-franciai békekötés után a velenczei cs. k. parancsnokság megbizásából írt értekezés); Az őrlőlapok rovatkái (1861. jan. a m. t. akadémiához benyujtott értekezés); Tanulmányozások a száraz-fölületek felől (1861-ben a kir. m. természettud. társulat nov. és decz. üléseiben felolvasott értekezés).
Szerkesztette a Magyar Polgár Nagy Naptárát az 1876-1882. évekre IX-XV. évf. Kolozsvár, 1875-1881.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
A pozsonyi főreáliskola Értesítője 1895. 110. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 372., XVIII. 227. l.
1848-49. Tört. Lapok 1897. 83. l. arczk.
Budapesti Hirlap 1897. 64. sz.
Vasárnapi Ujság 1897. 10-ik sz. (Nekrolog). Önéletrajzi adatok és gyászejelntés.