jogi doktor, országgyűlési képviselő, született 1859-ben Bécsben; tanulmányait a budai gymnasiumban és a budapesti egyetemen végezte. Megszervezvén a jogi doktori oklevelet, hosszabb külföldi tanulmányútra ment, a melyről visszatérve, előbb a budapest, majd a pestvidéki törvényszéknél folytatott jogi praxist. Később szülei fehérmegyei birtokára ment és ott gazdálkodással foglalkozott. Az 1897-iki országgyűlésre az alsó-lendvai (Zalam.) került választotta meg képviselőnek néppárti programmal; kath. conservativ agrárius elveket vallott. Fáradhatatlan előharczosa volt a katholikus ügynek. Tagja volt a földmívelésügyi bizottságnak. 1898. jan. 22. a bizottság megsemmisítette mandátumát. Ezután a bicskei pénzintézetnél igazgató, majd a Wimpffen gróf temesmegyei birtokán jószágigazgató volt. Meghalt 1899. febr. Márlakon (Temesm.).
A Fejérmegyei Naplóba megindításától (1894) fogva néppárti czikkeket írt. Az országgyűlésen a felirati vita, a költségvetések tárgyalásakor, a czukorpremiumos vita idején szólalt fel.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1897-1901. Bpest, 1897. 297. l.
Alkotmány 1899. 54. sz.
Budapesti Hirlap 1899. 62. sz.