Jézus-társasági áldozópap, szül. 1561-ben Marosvásárhelyt (Erdélyben); azon kor szokása szerint családi nevét azon község nevével cserélte föl, a hol született. Családi neve Mészáros volt. 23 éves korában lépett a rendbe; különösen hittérítésre adta magát és az alsó-lindvai missióból Pécsre ment, mely akkor török kézben volt, hol néhány évet eltöltött, azután Bethlen Gábor fejedelem kivánságára visszatért Erdélybe és a gyulafejérvári rendház főnöke és hitszónoka volt húsz évnél tovább. Testvérével egy közös házuk volt Marosvásárhelyt a szent Kozma-utczában a ma is meglevő vár mellett. 1613-ban, «mikor az egész országban a pogány nemzetnek, tatárnak, töröknek, oláhnak szörnyű rablása, pusztítása, égetése grassálna és ide a várba s városba az országnak igen sok népe ellenség előtt beszorult volna, és az egész országban az iszonyú tüzet, égetést látná, sőt csak a város körül is: a megirt nemes ház oly alkalmatlan helyen lévén a várnak töviben, hogyha azt megtalálták volna gyújtani, az egész várat a tűztől meg nem óhatták volna és igy mind az egész város népe és béfutott sok mind paraszt, mind nemes nép miatta elveszett volna: erre való tekintetből némely privatus emberek, mind városiak s mind külsők, a megirt nemes házat elhányták». Ezen elhányt ház helyett a családnak egy másik nemes házat adott a város ugyan, de M. is «messziről pregrinatióból hazajövén és látván a megirt Kozma-utczai háznak ruináit», jogát követelte és a város kielégitette őt 150 forinttal. M. ekkor pécsi prépost, Erdélyi István erdélyi consiliariusnak és Tordamegye főispánjának papja volt Gernyeszegen; később hallerkői Haller Zsigmond udvari káplánja Betlenben. Meghalt 1623. okt. 18. Kolozsvárt.
Munkái:
1. A Keresztyeni tudomanynac rövid summainac részei, ki ugy mint közönséges Kerestyénségnec kiczin Catechismussát foglallya magában. (Kolozsvár), 1599. (Canisius Péternek magyarra fordíott Catechismusa; későbbi kiadásai: Bécs, 1604., 1617., Pozsony, 1624.)
2. Esztendő altal Az Anyaszentegyháztól rendeltetett Vasárnapokra és Innepekre Evangeliumok es Epistolák, ez Ezekre való Lelki elmélkedések. Bécs, 1618.
3. Jesus + Maria. Esztendeo altal az aniazentegihaztol rendeltetet vasarnapokra, es innep napokra Epistolak, Es Azoknak Svmmaia ... U. ott, 1618.
4. Christus Iesvs Követeséről való Könyvek. Deakvl Irattak Kempisi Tamastol. Magyar nyelvre Fordittatot Maros-Vasarheli Gergelytől. Legyetek Isten követők mint szerelmes fiaik. Eph. 5. v. 1. Colosvar, 1622. (Ajánlja Hallerkövi Hallar Zsigmond Belső-Szolnok vármegyei főispánnak «Betelen Wáraba 1622. F. 15. Iu Ngod beteges Caplana M. Vasarhelyi Gergely Peczi praepost». Az ajánlás utolsó levelén mondja: «egy lelki orvos könyvet adok elődbe, kit ez előtt két szaz esztendővel egy Kempesius Thamas, sz. életű ember irt Christus életének követéséről ... kit ez előtt is huszonnyolcz esztendővel sok fő emberek kérésere meg forditottam vala, de sok haborusagh miat elveszven Nagysagod kegyes indulattabol es kivánsagából remelven N. hogy sokaknak tanusagara es lelki vigasztalasara meg forditanam, kit Isten segitsegevel el is vegesztem.»)
5. Vilag kezdetitöl fogva, iosagos, es gonosz czelekedeteknek péláinak Summái. Szent Irasnak, o, és Vy Testamentomabol: Szent Atyaknak, es Pogán Bölczeknek Irásaibol ... Kassa, 1623.
M. Gergelynek szerződése Marosvásárhely városával másolatban megvan az ottani ev. ref. egyház levéltárában.
Nevét olykor Vásárhelyinek is írta.
Stoeger, Scriptores 376. l. (Vasarheli névvel).
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 148., 178., 215., 216., 236., 244. l.
Figyelő XXVI. Bpest, 1889. (Koncz József).
M. Könyv-Szemle 1889. 205. l.