unitárius gymnasiumi igazgató-tanár, szül. 1832-ben Alsó-Siménfalván (Udvarhelym.); a gymnasium öt osztályát Székely-Keresztúron, a többit a kolozsvári unitárius főiskolában végezte; azután ugyanott segédtanár és főnök (senior) volt két évig. 1857 őszszel külföldre utazott, a göttingai, berlini és zürichi egyetemet látogatta két évig és kiváltképen nyelvészettel foglalkozott. Visszaérkezve a kolozsvári unitárius főiskolában volt tanár; néhány év mulva azonban saját kérelmére áttették a székely-keresztúri gymnasiumhoz, mely intézetnél mint igazgató-tanár sokat tett az intézet felvirágzására; az épületet adakozás-gyűjtéssel kibővítette. Minden ünnepély alkalmával ő volt a vezérszónok. Meghalt ugyanott 1874. okt. 5. élete 41., tanársága 16. évében.
Czikkei a Keresztény Magvetőben (1863. A magzatok neveléséről, III. 1867. Parker Tivadar élete és hatása, IV. 1868. A nép tudomány nélkül elvész, alkalmi beszéd, VIII. 1873. Megnyitó és bezáró beszéd a székely-keresztúri iskolában hála-ünnepély alkalmából, IX. 1874. Tanár-beiktatási elfogadó beszéd).
Munkája: Az alsó siménfalvi unitarius templom és orgona felszentelésök alkalmával máj. 17. 1867. tartott egyházi beszéd. Kolozsvár, 1865. (Simén Domokos beszédével együtt).
Keresztény Magvető 1874. 175. l. (Buzogány Áron).
Petrik Könyvészete és gyászjelentés.