hirlap-, regény- és beszélyíró, szül. 1824. aug. 27. Szász-Sebesen, hol atyja M. József adópénztárnok volt; a nagy-szebeni gymnasiumban tanult 1844. júl. 20-ig, hol bölcseleti tanulmányait is bevégezte; azután egy évig nevelő volt; 1845. aug. 8. Bécsbe ment és az ág. ev. theologiai egyetem hallgatója volt. Itt megismerkedett Schmidl Ad. íróval, ki akkor adta ki az Oesterr. Blätter für Literatur und Kunst cz. folyóiratát, ebbe írt M. először (1845) a rumén nyelv és irodalom eredetéről; a lengyel ifjak társaságába kerülvén, azok igyekeztek őt eszméiknek megnyerni; atyja azonban fiát, ki 1846 elején betegeskedett, féltvén ezen körtől, haza hívta. Szülővárosában azonban nem sokáig maradt; 1846. decz. Pestre jött és házinevelő lett. Ezen állásával azonban elégedetlen volt és a drámai irodalomnak szentelt idejét; egy szinművét már átadta a pesti német szinház igazgatójának, a ki el is fogadta, azonban előadatása előtt a szinház leégett. 1847. szept. ismét hazautazott és két hónap mulva visszatért Pestre, hol megismerkedett Hackenasttal, a ki tisztességes díjat fizetett regényeért és a Pester Zeitungnál is alkalmazta; a márcz. napok után Glatz visszaléptével átvette a lap tényleges szerkesztését is; ezen lapban megjelent erdélyi levelei figyelmet keltettek. 1848-ban lelkesült a magyar ügy iránt és egy csapat nemzetőr parancsnoka lett; e mellett Kossuthot dicsőítő czikket írt a nevezett lapba s az erdélyi szászokat lelkesítette a magyar ügyhöz való csatlakozásra (644. sz.); erre atyja a Kronstädter Zeitungba írt czáfoló czikket és fiát hazahívta, ki Lamberg megöletése után valóban haza is tért. 1848. okt. Heckenast fölajánlotta neki a Pester Zeitung helyettes szerkesztését, melyet elfogadott és ismét Pestre költözött. Midőn 1849. ápr. a mieink Pestet elfoglalták, M. Bécsbe ment, hol egy ideig a Wanderer szerkesztőségében dolgozott és az augsburgi Allgemeine Zeitungba küldött időnként tudósításokat a magyar szabadságharcz folyamáról. Később a Csallóközben előnyomuló osztrák csapatokhoz csatlakozott. 1849. máj. 31. Pozsonyban, hol akkor éppen tartózkodott cholerában meghalt.
Czikkei a Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandskundeban (1847. Zu einer Kultur- und Literaturgeschichte der Sachsen, Fürst Sigmund Báthori und Siebenbürger zu Ende des XVI. Jahrhundert); a Pester Zeitungban (1847. 422. és köv. sz. Skizze einer Reise von Hermannstadt üger Klausenburg und Debreczin nach Pest); a Sächischer Hausfreund cz. brassói naptárban hátrahagyott irataiból (1869. Magister Jeremias Zwieblein, ein siebenbürgische Geschichte aus dem XVII. Jahrhundert).
Munkái:
1. Politische Kreuzzüge im Sachsenlande von Josi. Hermannstadt, 1847. (Költemények).
2. Geschichten des Ostens. Pest, 1847. Hét kötet. (1-3. Attila, 4-5. Sulamith, 6-7. Jenseit der Wälder, az utóbbi két kötet 1850-ben czímlap kiadásban is megjelent).
Nagyszebeni tanulókorában több balladát és színdarabot írt, melyeket elégetett; maradtak utána kéziratban: két regény töredéke és önéletrajza 18 éves koráig, ezt 1845-ben írta, 4rét 24 levél (kivonatát Wittstock közli).
Neuer Nekrolog der Deutschen. Weimar, 1849. XXVII. 392. lap
Meyer (J.), Das grosse Converstaions-Lexikon. Hildburghausen. IV. Suppl. Bd. 554. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 394. l.
Archiv für siebenb. Landeskunde. Harmannstadt, 1895. XXVI. 435-521. l. (Wittstock Oskar).
Petrik Bibliogr.