orvosdoktor, nyug. miniszteri tanácsos, a m. tudom. akadémia tiszt. tagja, szül. 1815. ápril 25. Csorbán (Liptóm.), hol atyja ág. ev. lelkész volt; 12 éves koráig a szülői háznál nevelkedett, és csak későbben került Rozsnyóra, majd Késmárkra. 1834-ben iratkozott be a pesti egyetem orvostanhallgatói közé. Tanulmányait azonban csakhamar megnehezíté az a körülmény, hogy édesatyja 1837-ben meghalt, midőn, hogy édesanyját és fiatalabb testvéreit támogathassa és további tanulmányaihoz a szigorlati díjakat megszerezhesse, Stáhly ajánlatára Festetich Leo gróf családjában vállalt előbb latin nyelvtanítói, később nevelői állást. 1843-ban orvosdoktor és Balassa mellett tiszteletbeli segéd lett. A következő telet növendékével Párisban töltötte, hol megismerkedett az ottani orvosi, különösen pedig a franczia sebészet viszonyaival, az akkor legkiválóbb sebészeknek Lisfranknak, Valpeaunak előadásait és kórházait látogatva. 1844-1846-ban elnyerte a bécsi magyar műtőstipendiumot és Wattmann tanár műtőintézetében működött. 1847-ben visszajött Pestre Balassa mellé rendes segédnek. 1848-ban a honvédorvosoknak a hadi sebészetet adta elő, majd pedig mint kórházi főorvos ápolta, a klinikán a szabadságharcz sebesültjeit. Később mint törzsorvos működött Görgey hadosztályában. A szabadságharcz után visszatért Pestre, de segédi állásától azonban megfosztatott. Kárpótolva lett ezért azzal, hogy Balassa megánsegédévé tette. Néhány év mulva magántanári képesítésért folyamodott, kérelme azonban vallása miatt leküzdhetetlen akadályba ütközött. A gyakorló orvosi pályára lett utalva s több előkelő családnak, így a bárö Eötvös és Trefort családok házi orvosa lett. 1857. júl. megalapította az Orvosi Hetilapot, 1863-ban pedig a Magyar orvosi könyvkiadó-társulatot. 1867. jún. 12. a közoktatási miniszteriumban titkár, 1872. nov. 23. czímzetes osztálytanácsos, 1878. márcz. 6. valóságos osztálytanácsos, 1883. czímzetes miniszteri tanácsos, 1887. valóságos miniszteri tanácsos lett és e minőségben 1892. június végeig működött, a mikor saját kérelmére nyugalomba helyeztetett. E 25 év alatt előbb csupán az orvosi, később az összes egyetemi ügyek előadója gyanánt működött. Az ő emlékezetéhez fűződik Balogh Kálmánéval együtt a magyar orvosi oktatás és orvosi irodalom modern irányba terelése, és mindkét egyetemünk orvosi és természettudományi karainak európai színvonalra emelése. Ő alapította meg 1886-ban az országos közegészségi egyesületet is, melynek alelnöke volt 1858-tól kezdve egész haláláig alig volt év, melyben 5-6 hetet külföldi utazással ne töltött volna. Ez utazásaiban mindenütt tanulmányozta úgy a közegészségi, mint az egyetemi oktatással kapcsolatos intézményeket; különösen előszeretettel utazott Angolországban, honnét hozta a m. orvosi könyvkiadó-társulat eszméjét is. Az orvosi tudományok terén való önálló búvárkodásnak pályadíjak kitűzésével való serkentését M. az Orvosi Hetilapban már 1859-ben kezdte; később átadta a gyűjtött összeget a budapesti kir. orvosegyletnek, melyet az 1876 óta mint Balassa-díjalapot kezel, mely alap jelenleg 15,000 frtból áll. 1882-ben létesítette az Orvosi Hetilap jubilaeuma alkalmával az ünnepély költségeiből megmaradt Orvosi Hetilap díj-alapot, melynek kamataival a budapesti Kir. orvosi egyesület kétévenként az Orvosi Hetilapban megjelet legjobb eredeti czikket jutalmazza; ez alapot ő három ezer frttal szaporította. Érdemei elismeréseül több kitüntetésben részesült: a m. tudom. akadémia 1863. jan. 13. levelező taggá, 1890. máj. 8. pedig tiszteletivé választotta; 1887. és 1888-ban elnöke volt a budapesti kir. orvosegyesületnek (melynek 1857-ben rendes, 1890. alapító tagja volt); az Orvosi Hetilap 25 éves fennállása ünneplésekor (1882) a III. osztályú vaskoronarenddel, nyugalomba vonulásakor pedig a Lipótrend kiskeresztjével tüntettetett ki; ugyanekkor a budapesti egyetem orvostudományi kara tiszteletbeli tanárrá választotta, a kolozsvári egyetem természettudományi kara pedig tiszteletbeli bölcselet-doktorrá tette. Ez alkalomból a budapesti egyetem orvoskara ezer forint alapítványt tett M. nevére szegény hallgatók segélyezésére. Végrendeletében 2500 frtot hagyott az országos közegészségi egyesületnek, azzal a kikötéssel, hogy ez összeg oskola-alapítványképen kezeltessék. Meghalt 1893. ápr. 21. Abbaziában. A m. tudom. akadémiában 1896. ápr. 27. Hőgyes Endre tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1857. A lap programmja, Elmélkedés az Orvosi H. czéljairól, Pesti orvosi tanintézet, Szerkesztői megjegyzések Karsay czikkéhez, Megjegyzések «Egy láz» cikkhez, Az orvosgyógyszerésztanuló ifjúsághoz, Honi gyógyvizeink, 1858. Az Orvosi Hetilap 1858 elején, Némely észrevételek az uj szigorlati rend szervezete alkalmából, Dr. Schoepf-Méri Ágost emléke, Az összehasonlító boncz- és épélettan tanszéke a pesti egyetemnél, Pesti levél, 1859. A pesti orvosi központi épület tárgyában, Ásványvizeink érdekében, Az orvostanuló ifjusághoz, Kazinczy F. évszázados ünnepe, Az akadémia működése ujra megkezdéséről, Néhány szó orvos-gyógyszerészi tud. állásunkról és teendőinkről, 1860. Az Orvosi Hetilap IV. évfolyama előrajza, könyvism., birálatok, Polémia Poor-Halász iránynyal a Czermák-ügyben, Szakadás az orvosok közöt, Az orvostanuló ifjusághoz, Válasz az orvostanhallgatók nyilt levelére az O. H.-hoz, Magyar orvosi könyek érdekében, Az Orvosi Hetilap programmja, Korányi Fr. tanár úrhoz, Egyetemi és orvosi ált. ügyekről, 1861. Orvosgyakorlati casuistica, Ujévi elmélkedés az orvosi rend hazafias kötelességéről, Polémia Török J. dr.-al, Az orvosi kar visszaállításáról, Végbélrepedés, Semelweis tanár gyermekágyi lázról írt munkájának ism., Fergusson sebészet ford. ism., Gróf Teleki halála, Lágyéktáji rákos beszűrődés esete, Ütérdag vagy álképlet? Méhvérzések, Tanszabadság vagy tankényszer? A pesti közkórház állása, A tanulás módjáról való elmélkedés, A természettudományok tárgyában, 1862. Az O. H. 1862. évf. előrajza, Még egy szó az O. H. programmjához, A hólyaghüvelysipoly műtétele, Közlemények a külföldi irodalom köréből, Orvosgyakorlati casuistica, Uti naplómból. London, Tandíjak, évi vizsgák, Orvosi segély és életbiztosítás, 1863. Uti naplómból. London, Tudomány és tanárkinevezés, Pesti Napló és a botanikus tanszék betöltése, Felszólítás a M. O. K. T. ügyében, Az orvosok kettő kiképzéséről, A m. orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése Pesten, A főváros építkezése, Sauer halála, nekr., Sauer egyetemi tanszékének ügyében, A gyermekkórház alapszabályainak ügyében, Az O. H. előrajza 1864-re, 1864. A gyermekkórház alapszabályainak ügyében: vita az igazgató ügyről, Díjosztás és tagválasztás az akadémia term. tud. osztályánál, a M. O. K. T. ügyében, A Duna-part beépítésének ügye az orvosegyletben, A budai légszeszgyár ügyében, A pesti szegény gyermekkórház alapszabályai változtatásának újabb okadatolása, Hazánk közegészségi és orvosi ügye rendezésének alapelvei, Szalay László halála felett, nekr., Orvosi tanrendszerünk ügyében, A pesti városház egészségi viszonyai és a hagymázjárvány, Az uralgó hagymázjárvány tárgyában, 1865. Tanulmányok az angol nőgyógyászat terén, Babona és sajtó, Pest városa vízvezetése, Közszemle, A hagymázjárvány tárgyában, Polemia a Gyógyászattal, Lapunk bővítése tárgyában: Közegészségügyi melléklet megindítása, A sebészeti tanfolyam megszüntetése és orvosi kamara, A magántanulói intézvény a pesti közkórházaknál, Bugát Pál felett nekr., Semmelweiss emlékezete, Fejedelmi nyilatkozat, A járványos kórok és a gyógytudomány a középkorban és ma, A járványok, különösen a cholera és a közegészségügy, Az orvostanuló ifjusághoz, 1866. Feladataink, Gr. Dessewffy Emil felett nekr., A járványok, különösen a cholera- és közegészségügy, A pesti szegény gyermekkórház ügyében, A tanárválasztás Bécsben és tanulsága, A háború és orvosi hivatás, Ismét és ismét a tudomány, A legszükségesebb tennedők a cholera idejében, A pesti állatkert megnyitása, Haladnunk kell, Az orvostanuló ifjusághoz, Egy szó tanintézeteink ügyében, Sürgetése az egyetemi építkezéseknek, 1867. A közegészségtan mai állása és feladatai, Újévi elmélkedések, Nemzeti életünk új korszaka s orvosi közügyeink, Némely nézpontok az oktatás és közegészségügyi rendeletek közül, Pesti új építkezés tárgyában: Újépület lebontása, Orvosi érdekesebb mozgalmak a hazában és külföldön. Az uj idő: 1867. jún. 10. Koronázás, Orvosi szemle, Helyzetünk, Úti naplómból, Az orvostanuló ifjusághoz, A közegészségi és orvosi ügy rendezése tárgyában, Az egyetemi tanárok mai feladata, 1868. Újévi visszapillantás, A közegészségügyi értekezlet tárgyában, Emlékirat a közegészségügyi és orvosi ügy rendezése tárgyában, Az országos közegészségi tanács és az orvostudori kar, Az orvostudori oklevelek egyensjogusága, A szakképzettség az orvosi tudományban, Rendelet az egyetemi rk. tanárságra való kijleölés tárgyában, Az egyetemi tanárok fizetése emelése tárgyában, Balassa János felett nekr., 1869. Az egyetem orvosi karánál a tanintézetek gyarapodása 1868-ban, A középtanodák jelentősége a tudományosság fejlesztésében, A tanszabadság kérdése az orvosi tanítás terén, Nehéz mindenkinek tetszeni, Hol építtessenek az egyetemi kórodák? Az orvosi gyakorlat nőknek való-e? A tanársegédi állomások rendeltetése tárgyában, 1870. A m. orvosok és természetvizsgálók gyűlései tárgyában, A homoeopathia a képviselőház termében, Az egyetem átalakítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyában, Mozgalmak a pesti egyetemi magántanárok közt, A pesti egyetem szervezésére vonatkozó emlékirati javaslatból, Tudományegyetemünk teendői tárgyában, Az orvosi gyakorlat nőknek való-e? Egy nyári kirándulás alkalmával, Az egyetemi tanárok fizetése tárgyában, Az új évnek egy feladata, 1871. Nekrolog Eötvös br. felett, Rókus-kórházi prosectura és egyetemi tanárság, Magyar orvosi könyvkiadó-társulat jelleme, A pesti egyetem orvosi kara fennállásának századik évfordulója, Új egyetemi vegytani intézetünk, 1872. A kolozsvári egyetem felállításához, A pesti egyetemi orvosi és term.-tud.-kari építkezések, Új tanszékek feállítása az egyetemen: hasonszenvészeti tanszék, Egyetemi tanszékeink ügyében, 1873. Egyetemi ápítkezések ügyében, Tanszabadság, 1874. A homoeopathiáról, 1875. Néhány szó a közegészségügyi törvényjavaslat felett, 1876. A közegészségügy rendezéséről, 1877. az orvostudori oklevelek honosításáról, 1879. A körorvosokról, A m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése alkalmával beszéde, 1880. Pia desideria a budapesti egyetem 100 éves jubileumakor, A Széchenyi-szobor leleplezésekor, A Budapesti egyetem II. sebészeti klinikája ügyében, A pozsonyi egyetemről, A II. sebészklinika ügyében, 1881. Új tébolydaépítés ügyében, Beszéd a nagyváradi országos bábaintézet új helyiségének ünnepi megnyitása alkalmából, A budapesti egyetemi új építkezések, 1882. A honvédorvosi kurzusok ügyében az egyetemen, A köztisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat ügyében, A harmadik tudomány-egyetem ügyében, Az Orvosi Hetilap 25. évfordulója alkalmából, Trefort Ágoston 10 éves miniszteri jubileuma, 1883. Az új közegészségtani tanszék Kolozsvárt, Elnöki megnyitója a M. O. K. T. 1883. közgyűlésén, A harmadik egyetem ügyében, Levél az orvosegylethez Orvosi Hetilap díjalapítása ügyében, Tisza-Eszlár és a cholera, 1884. Rövid elmélkedés Hőgyes és Laufenauer hypnotikus kisérletei felett, Elnöki megnyitó beszéd a M. O. K. T. közgyűlésén, Harmadik egyetem ügye, Tudomány és irodalom, Fővárosunk építkezéséhez, A közegészségügy a képviselőházban, Enquète a Josefinum ügyében, 1885. Egyetemi zavargások, Elnöki beszéd a M. O. K. T. évi közgyűlésén, A Rókus-kórházban elhelyezett egyetemi kórodák ügyében, A katonaorvosok képzése ügyében, Elnöki megnyitó beszéd az országos orvosi és közegészségi congressuson 1885. szept. 5., Elnöki zárszó ugyanott, 1886. Elnöki beszéd a M. O. K. T. közgyűlésén, 1887. A törvényszéki orvostan és közegészségtan az iskolában és az életben, Elnöki megnyitó beszéd az O. M. K. T. közgyűlésén, Elmélkedés a hazai fürdők jövőjéről, Beszéd, melylyel a budapesti orvosegyesület 50 éves jubileumát megnyitotta, Elnöki megnyitó u. ott a közgyűlésen, 1888. Elnöki megnyitó beszédek M. O. K. T. közgyűlésen, a közegészségi egyesület közgyűlésén és az orvosegylet közgyűlésén, Végszó, 1889. Az egyetemi magántanárság ügyében, Köszönő szavak a volt munkatársakhoz, kik díszalbumot adtak át neki, 1889-93. Elnöki megnyitó beszédek a M. O. K. T. közgyűlésén, az országos közegészségi egyesület közgyűlésén, 1892. Mire tanít újból a cholera rediviva?); a Közegészségügyben (1866-67. A közegészségtan mai állása és feladatai, akadémiai székfoglaló).
Munkái:
1. Orvostudori értekezés. Az orvos mint nevelő. Pest, 1844.
2. A magyar orvosi könyvkiadó-társulat jelentése működéséről és tagjairól 1865-75. években. Pest, 1868-1876.
Szerkesztette az Orvosi Hetilapot 1857. jún. 4-től 1888 végeig és melléklapjait a Szemészetet (1864-88), Nő- és Gyermekgyógyászatot (1864-88) és a Közegészségügy és Törvényszéki Orvostant (1865. ápr.-1888-ig).
Szinnyei Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1882. 23. sz. arczk., 1885. 35. szám, arczk., 1893. 18. sz. arczk.
Pesti Napló 1882. 159. szám.
Ellenőr 1882. 290. szám.
Budapester Hygienische Zeitung 1893. 9-ik szám, arczk.
Budapesti Hirlap 1893. 110. sz.
Hőgyes Endre, Emlékbeszéd Markusovszky Lajos tiszt. tagról. Bpest, 1896. és Emlékkönyv. Bpest, 1896. 199., 841. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 349. l.
Pagel J., Biogr. Lexikon hervorrag. Aerzte. Berlin, 1901. 1096. l. és gyászjelentés.