hirlapíró, szül. 1854-ben Nagyváradon (Biharm.); a gymansiumot szülővárosában, a jogot Budapesten végezte és szigorlatokat is tett; azonban közel az ügyvédi vizsgához szakított a jogi pályával és hajlandóságát követve az irodalomra adta magát. A hirlapíráson kezdte mint fiatal ember a Nagyvárad cz. napilapnál. A fővárosba kerülvén, a lapokba írt eleven apró elbeszéléseivel vonta magára a figyelmet. Később foglalkozásává tette a hirlapírást; eleinte az Egyetértésnek, majd a Pesti Naplónak volt dolgozótársa.
Czikkei a Pesti Hirlapban (1887. 251. sz. A magyar szinészet történetéből); a M. Geniuszban (1896. Béni bácsi és a szerzője); a Budapesti Naplóban (1899. 355. sz. Jób szenvedése, mutatvány egy készülő drámából) sat. A Biharban (1873. I. A fekete ember cz. két kötetes regénye jelent meg).
Munkái:
1. Fekete betűk sötét tartalommal. Elbeszélések. Nagyvárad, 1873.
2. Téli estékre. Ugyanott, 1876.
3. Opmhale asszony lábainál. Ugyanott, 1878. (Ismert. Petőfi-Társ. Lapja 1877. 15., Délibáb 27. sz. 2. kiadás. U. ott, 1881.)
4. Könyv és mosoly. Tíz beszély. Bpest, 1897. (Ismert. Ellenőr 48., nagyváradi Szabadság 27. sz.)
5. Babám könyve. Költemények. U. ott, 1882. (Ism. Főv. Lapok 37. sz.
6. Egy ballépés. Eredeti szinmű négy felv. U. ott, (1883. M. Könyvesház 111-112.).
7. Tisztességes asszonyok. U. ott, 1885. (2. k. 1885., Ism. a nagyváradi Szabadság 298. sz., 3. k. 1886. U. ott).
8. Exotikus növények. U. ott, 1886.
9. Aquarellek Amor műterméből. U. ott, 1886. (4. bőv. kiadás. U. ott, 1896.).
10. A tilosban. Elbeszélések. U. ott, 1887.
11. Kikapós menyecskék. U. ott, 1888. (Urak könyvtára 1.)
12. Csintalan történetek. Ugyanott, 1889.
13. Mikor Amor nevet. U. ott, (1889. Útközben 4.)
14. Cigarette-szikrák. U. ott, 1889.
15. A kulisszák mögül. Szinházi pletykák és történetkék. U. ott, 1889. (Satanello álnév alatt).
16. A szerelem pillangói. U. ott, 1890. Szerző arczk. (Németül. U. ott, 1890. képekkel).
17. Az én asszonykáim. U. ott, 1890. (Útközben 8.)
18. Ezek azok! U. ott, 1894.
19. Hamis bálványok. U. ott, 1894. (Athenaeum Olvasótára II. 21. Ism. P. Napló 351. sz.)
20. A hivatalos feleség. Szinmű Savage elbeszélése után írta Erdmann Jesnitzer Frigyes, ford. U. ott, 1898. (Fővárosi szinházak műsora 1. Először adták a vígszinházban 1897. okt. 2.)
Szinművei kéziratban: Rika cz. operette-librettó (szinre került a népszinházban 1895-ben); A kukta kisasszony, énekes bohózat három felvon., zenéje Szabados Bélától (először adták a budapesti népszinházban 1897. nov. 23.); Liliputi herczegnő, énekes szinmű három felv., zenéje Hegyi Bélától (először a m. szinházban 1899. márcz. 25.); Betyárvilág, eredeti operette három felv., zenéje Fejér Jenőtől (először a népszinházban 1899. ápr. 8.); fordította Ziegler K. Anyós cz. vígjátékát (először a vígszinházban 1898. máj. 20.).
Szerkeszti a Magyar Figarót 1886 óta Satanello álnévvel és a Magyar Szinpad cz. napilapot 1899. okt. 1. óta.
Álneve és jegye: Rip von Winkle és M-s (a Budapesti Naplóban); Czirok Alfonz (a Pikáns Lapokban).
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886-1890., 1893-94., 1896.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Nagyvárad 1895. 256. szám.
Pallas Nagy Lexikona XII. 348., XVIII. 223. l.
M. Hirlap 1897. 326. sz.
Alkotmány 1897. 237. sz.
Budapesti Napló 1900. 206. sz.