Budapest főpolgármestere, M. István író testvéröcscse, szül. 1852. aug. 16. Szombethelyt (Vasm.), hol középiskoláit elvégezte; a jogot a budapesti egyetemen tanulta. Irónak készült; 1870-ben a Reform munkatársa lett és 1873-ban a Nemzeti Hirlap szerkesztőségébe lépett be, hol a fővárosi ügyek rovatvezetője volt. Mint ilyen meleg érdeklődéssel viseltetett a főváros ügyei iránt. 1875-ben fogalmazógyakornok lett a fővárosnál, 1876-ban elnöki segéddé választották, 1879-ben tanácsjegyző és 1882-től a Nemzet munkatársa volt. 1884-ben a közraktárak és elevátor létesítése körül kifejtett tevékenységeért a koronás arany érdemkeresztet kapta. 1885. ápr. 1. főjegyző, 1890. ápr. 1. tanácsos, 1894. febr. 24. Alkér Gusztáv halálával második alpolgármester lett. 1895-ben a budapesti lövészegyesület főlövészmesterévé választotta, e tisztségről azonban 1896-ban lemondott. Ezen év nov. 25. polgármesterré, 1897. okt. 25. főpolgármesterré választották. 1898. ápr. 21. a főrendiház élethossziglani tagjává nevezték ki s nov 20. a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. Nagy része van a székesfőváros közigazgatásának reformálásában s a kerületi előljáróságok ujjászervezésében. Kossuth Lajos temetése alkalmával ő vezette Torinóba a székesfőváros küldöttségét.
Ország-Világ 1894. 10. sz. arczk., 1896. 48. sz. arczk., 1897. 44. sz. arczk., 1900. 13. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1896. 326. sz.
Vasárnapi Ujság 1896. 48. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XII. 348. l. (Pártényi József), XVIII. 223. l.
Pesti Napló 1894. 53. sz., 1897. 298. sz. (Márkus család).
Állami Tisztviselők Lapja 1897. 33. sz.
Vasvármegye. Budapest, 1898. 340., 593. l. arczk.