Kezdőlap

Márkus István,

miniszteri titkár, majd országgyűlési képviselő, M. Emilia testvérbátyja, szül. 1847. aug. 14. Szombathelyt (Vasm); tanulmányait a pesti egyetemen végezte. 1867-ben a miniszterelnökség sajtóosztályában nyert alkalmazást. A sajtóirodából csakhamar átlépett az igazságügyi miniszteriumba mint fogalmazó, itt 1875-ben titkárrá lépett elő. Ugyanez évben gróf Andrássy Gyulát dalmácziai útjában mint magyar levelező kisérte. Mint egyéves önkéntes hadnagyi rangot nyert. A boszniai hadjáratban mint ordonnance-tiszt vett részt; főhadnagyi ranggal és érdemrenddel feldiszítve tért onnét vissza. Publicistikai működését a Pálffy Albert által szerkesztett Esti Lapban (1867.) kezdte; 1868-ban Toldy István 1848. cz. lapjának, később a Rákosi Jenő Reformjának munkatársa lett; midőn ez 1875. jún. 16. a Pesti Naplóba olvadt, ő is e lapba dolgozott; de már 1876-tól a Nemzeti Hirlapnak volt a munkatársa, mely lapnál a török-szerb háború folyama alatt (1877.) tábori tudósító volt. 1875-ben a csik-szeredai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta s a parlamentben feltünt beszédeinek tartalmával és formájával. 1878-tól Vasvármegye sárvári kerületét képviselte, tagja és előadója volt a véderő bizottságnak és a delegatio hadügyi bizottságának, végre a magyar-horvát regnikoláris bizottság előadói tisztével is őt bízták meg s a képviselőház jegyzője is volt; 1878. júl. 10. átvette Toldy Istvántól a Nemzeti Hirlap szerkesztését és folytatta 1879. jún. 30-ig, mikor a lap megszünt. Ezután a Pester Lloydba írt vezérczikkeket; egy nyáron a Borsszem Jankót is szerkesztette. Meghalt 1880. aug. 24. Kismartonban (Sopronm.)

Czikkei a Magyarország és a Nagyvilágban (1877. A török táborban), a Pesti Naplóban (1877. 80. sz. Törökországi képek), a Budapesti Szemlében (1878. Albania) sat.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1875-81. Legutolsó beszédét a véderőtörvény meghosszabbításakor mondta) vannak.

Munkái:

1. Páris Amerikában. Laboulaye Ede után francziából. Pest, 1869. (2. kiadás: Magyar nemzet családi Könyvtára 97., 98. és XXVII.)

2. Törökországi képek. Bpest, 1877.

Szerkesztette a Nemzeti Hirlapot 1878. júl. 10-től 1879. jún. 30-ig.

Álnevei: Kóbor lélek (a Magyarország és Nagyvilágban), Kósza lélek, Kapát, Vén Lapát.

Alföldi Hirlap 1869. 98. sz.

1880: Pesti Hirlap 236., 238. sz., Heti melléklete 40. sz. arczk., Pesti Napló 220. esti k., 224., Fővárosi Lapok 35., 195., Magyarország és a Nagyvilág 35. sz. arczk., Függetlenség 236., Vasárnapi Ujság 15 sz. arczk., Képes Családi Lapok 49., M. Népvilág 35. sz.

Kiszlingstein Könyvészete.

Ágai Adolf, Por és hamu. Bpest, 1892.

Pallas Nagy Lexikona XII. 348. lap. (Négyesy László).

Vasvármegye. Bpest, 1898. 339., 346. l. (Vármegyéink és Városaink).