esztergomi kanonok és vál. püspök, született 1825. szept. 7. Beszterczebányán (Zólyommegyében); a gymnasiumot itt és mint az Emericanum növendéke Pozsonyban, 1842-től a bölcseletet Nagyszombatban, a theologiát Pesten a központi papnevelőben végezte. 1849. márcz. 21. fölszenteltetett és Nádasdra küldték segédlelkésznek. 1859-ben a fővárosba helyezték át a józsefvárosi plébániára mint segédlelkészt, hol 1865-ig működött és szerepet vitt a városi, közügyekben is, mire bő alkalma nyílt néki, mert városi bizottsági tag is volt. 1865-ben Scitovszky herczegprimás szentszéki jegyzőnek hívta meg. 1866. márczius 3-án érseki titkár lett. 1873-ban esztergomi tiszteletbeli kanonok, 1874. október 3-án valóságos kanonok. 1875. február herczegprimási irodaigazgató, 1878. áprl 18. a budapesti központi papnevelő kormányzója, júl. 1. a szent keresztről nevezett telkii cz. apát, 1884. a pápa főpapja, 1886. szept. 4. barsi főesperes, 1890. május 19-én dulcinói cz. püspök. Az országos kath. segélyalap központi bizottságának elnöke s a szent László-társulat alelnöke volt. Szülővárosában árvaházat alapított és erre vágrendeletében is nagyobb összeget hagyományozott. Meghalt 1893. máj. 30. Budapesten.
Az orsz. kath. tanítói segélyalap központi bizottságának évenkinti gyűléseit beszéddel nyitotta meg, melyek különböző tanügyi lapokban és önállóa is megjelentek. Töb czikket, útleírást, könyvism. sat. írt a lapokba. A Religio 1855. évfolyamában a külföldi szemle rendes rovatvezetője volt. Czikkei a pesti növendékpapság Munkálataiban (1846. fordítás); a Családi Lapokban (1852. A fűzfa szomorúsága, ballada francziából, 1853. A katakombák szelleme); a Religióban (1855. II. Az egyházügy Bajorországban, Mit nyert az állam az egyházi birtok elkobzása által Spanyolországban?)
Uj M. Sion 1886. 828. l.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 317. l.
M. Állam 1898. 124. szám.
Pallas Nagy Lexikona XII. 347. l.
Kollányi, Esztergomi kanonok. Esztergom, 1900. 504. l. és gyászjelentés.